Isten kegyelmét ingyen kaptuk, ingyen adjuk tovább – Leó pápa Úrangyala imája

Vertse Márta - Vatikán

Krisztus, az aratás ura elküldi munkásait a világba, akiknek feladata, hogy hirdessék a mindig ifjú evangéliumot, vigyék el Isten vigaszát a szenvedőknek a gondoskodás, az önzetlen szolgálat szellemében – magyarázta beszédében a Szentatya, arra buzdítva, hogy örömmel és bátorsággal válaszoljunk arra a küldetésre, amelyre Jézus hív minket.

Jézus szeret bennünket és velünk együtt szenved

Kedves testvérek, szép vasárnapot kívánok! - köszöntötte XIV. Leó pápa a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobája ablakából a Szent Péter téren összegyűlt mintegy húszezer hívőt az Úrangyala elimádkozásakor. Az évközi tizenegyedik vasárnap evangéliumi szakaszáról (Mt 9,36 – 10,8) szólva megállapította, hogy nagy ajándékot jelent számunkra, mert mindazokat bevonja Jézus tekintetébe, akik hallgatják őt. Ez a történet tanúskodik tekintetének figyelmességéről, valamint elmondja nekünk, hogy mit figyel meg az Úr. Olvassuk ugyanis, hogy Krisztus, amikor meglátta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert „elcsigázottak és kimerültek” voltak (36. v.). Isten Fia, miután testvérünkké lett, az emberekre, az emberiségre tekint: látja az elnyomást, amely összetör, és az erőszakot, amely felemészti az erőt. Látja a háborúk sebeit és a fogyasztói társadalom ürességét. Látja a maszkokká vált arcokat, a gonosz által szétszakított családokat és a hamis ideálok által megtévesztett fiatalokat. Jézus lát és szeret. Szeret és szenved értünk és velünk együtt: együttérzése nemcsak testvéri közelségét fejezi ki, hanem akaratát, hogy megváltson bennünket –mutatott rá Leó pápa.

Jézus a Jó Pásztor, aki gondoskodik szívünkről

Jézus ugyanis ismeri a szívünket, és gondoskodik róla. A „pásztor nélküli juhokhoz” hasonló sok ember előtt Krisztus jó pásztorként mindannyiuknak odaadja magát, és mint az aratás ura, munkásokat küld a világ mezőire (vö. 38. v.). Milyen munkát kell végezniük? – tette fel a kérdést Leó pápa, majd a következőkben foglalta össze feladatukat: vigyék el Isten vigaszát a szenvedőknek: vigyék el a jótékony szeretetet oda, ahol nyomor van, a reményt, ahol szomorúság van, a hitet, ahol bizalmatlanság van.

Jézus Krisztusban Isten közel kerül minden emberhez, minden nemzethez

Az evangélium felsorolja az első tizenkét „munkás” nevét: ők a tanítványok, akik apostolok, vagyis misszionáriusok és hithirdetők lettek. Közöttük van Simon, másik nevén Péter, az első, és közöttük van karióti Júdás is, az utolsó. Ez emlékeztet bennünket arra, hogy lehet Jézust követni és lehet elárulni, de az evangélium mindenki számára élő és igaz szó marad. Az évszázadokon átívelő evangéliumi jó hír mindig ugyanaz, mindig fiatal, friss és felszabadító – állapította meg a pápa, idézve az evangéliumi szakasz szavait: „Közel van a mennyek országa” (Mt 10,7)! Igen, közel van, mert Jézus Krisztusban Isten közel kerül minden férfihez és nőhöz, minden néphez és nemzethez. Amikor ezt az evangéliumot hirdetik és a gyakorlatban megvalósítják, a gonosz összeomlik, mint egy véget érő betegség, mint az éjszaka, amely átadja helyét a hajnalnak, mint a halál, amelyet a Feltámadott legyőzött.

Az egyház arra kapott meghívást, hogy folytassa az apostolok küldetését

Jézus tekintete így alakítja át a valóságot: szeretettel teli kezdeményezése új népet hoz létre, az egyházat, amelynek hivatása, hogy folytassa az apostolok küldetését: „Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok” (8. v.). Igen, Jézus ajándéka teljesen ingyenes, mert értéke minden mértéket felülmúl: lehetetlen kiérdemelni vagy „megvásárolni”. Ez a kegyelem a gyönyörű neve Isten irgalmasságának, amely mindenhol elér bennünket, hogy magához vezessen minket – hangsúlyozta a pápa, idézve az evangélium szavait: „Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába” (Mt 9,38)!

Szűz Mária járjon közben értünk, hogy örömmel válaszoljunk Jézus hívására

Az evangelizálás feladata Isten ajándékából fakad, amely a világ számára Krisztusban megbocsátássá, a legkisebbek és legszegényebbek iránti szolgálattá, valamint az igazságosságért való elkötelezettséggé válik – mondta beszéde végén XIV. Leó pápa, kérve a kegyelemmel teljes Szűz Mária segítségét, hogy örömmel és bátorsággal válaszoljunk arra a küldetésre, amelyre Jézus hív minket.