Pályi Gyula professzorra emlékezünk – Előadás a középkori veszprémi egyetemről
Somogyi Viktória - Vatikán
Több mint két évtizeden át a magyar adás vendége
Pályi Gyula professzor több mint húsz éven keresztül volt a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének rendszeres és nagyra becsült vendége. Interjúiban elsősorban a torinói lepel történetével, Aquinói Szent Tamás magyar családi kapcsolataival, valamint más egyházi vonatkozású magyar történelmi és tudománytörténeti kutatásokkal ismertette meg hallgatóinkat. Ezekben mindig új szempontokat, tudományos érdekességeket és sokszor kevéssé ismert történelmi összefüggéseket tárt fel. Kutatói alaposságát széles látókörrel, közvetlen előadásmóddal és a hit kérdései iránti mély érdeklődéssel kapcsolta össze. A magyar adás hallgatói számára ezért nem csupán kiváló tudós, hanem ismerős és szeretett rádiós vendég is volt.
Vegyészmérnöktől a Modenai Egyetem professzoráig
Pályi Gyula 1936. június 6-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1963-ban, majd 1969-ben a Pisai Tudományegyetemen vegyészdoktori címet. A kémiai tudományok kandidátusa 1971-ben, doktora 1982-ben lett. 2023-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gyémántdiplomával ismerte el hat évtizeddel korábban szerzett mérnöki képesítését.
Pályafutása kezdetén az Egyesült Vegyiműveknél dolgozott, majd két évtizeden át az MTA veszprémi Petrolkémiai Kutató Csoportjának munkatársa és egyik vezető kutatója volt. Később az MTA Fémorganikus Kémiai Kutatócsoportját vezette Budapesten.
1987-től a Modenai Tudományegyetem általános és szervetlen kémia professzoraként folytatta oktatói és tudományos munkáját. 2008-as nyugdíjba vonulása után az egyetem külső tudományos munkatársaként maradt kapcsolatban az intézménnyel.
Nemzetközileg elismert kutatóként több olasz és európai tudományos akadémia választotta tagjai közé, ezek között 2003-tól az olasz Nemzeti Tudományos Akadémia („Negyvenek”, Róma), külföldi tagja volt.
2023. augusztus 20-án Pályi Gyula a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.
Kutatási területei között szerepelt az átmenetifém-organikus katalízis, a fémorganikus kémia, a magas oxidációs fokú fémklaszterek vizsgálata, valamint a biológiai kiralitás eredetének molekuláris mechanizmusa és az aszimmetrikus autokatalízis.
Tudományos munkásságát 174 publikáció, köztük hat szabadalom és hét szakkönyv fémjelzi. Műveire a nemzetközi szakirodalomban több mint kétezer alkalommal hivatkoztak.
Történelmi és tudománytörténeti kérdések kutatása
Kémiai kutatásai mellett Pályi Gyula történelmi és tudománytörténeti kérdésekkel is behatóan foglalkozott. Különösen érdekelte a torinói lepel története, továbbá számos más témát kutatott, mint például Aquinói Szent Tamás magyar családi kapcsolatrendszere, a középkori magyar művelődés és felsőoktatás története.
A hit és a természettudomány kapcsolatáról a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktatott. Munkásságában a tudományos kutatás és a keresztény hit nem egymással ellentétes területként, hanem az igazság keresésének egymást kiegészítő útjaként jelent meg.
Konferencia a kilencvenedik születésnap tiszteletére
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága június 10-én „Pillanatképek a tudomány világából” címmel konferenciát rendezett Pályi Gyula kilencvenedik születésnapja tiszteletére. Az eseménynek a Veszprémi Akadémiai Bizottság Vár utcai székháza adott otthont.
A résztvevőket Gelencsér András egyetemi tanár, a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke és Kurdi Róbert egyetemi docens, a Pannon Egyetem rektorhelyettese köszöntötte.
A konferencia programjában a természettudományok, a történelem és a tudományos közösségek működésének kérdései egyaránt helyet kaptak. Előadás hangzott el többek között Árpád-házi és Corvin uralkodók rokoni kapcsolatairól, a kiralitásról mint közösségformáló kutatási témáról, valamint a karbénkémia fejlődéséről.
Az ünnepelt Pályi Gyula „Gondolatok a középkori veszprémi egyetemről” címmel tartott mintegy negyvenperces előadást.
Volt-e egyetem Magyarországon Aquinói Szent Tamás idejében?
Előadásában a professzor a középkori veszprémi felsőoktatás kezdeteivel és a veszprémi intézmény egyetemi jellegével foglalkozott. Központi kérdése az volt, hogy mikor jöhetett létre a veszprémi iskola, és valóban tekinthető-e Magyarország első egyetemének.
A Vatikáni Rádió július 26-i adásában az előadásnak az a részlete hangzott el, amelyben Pályi Gyula a jeles magyar felsőoktatási intézmény alapításának időpontjára vonatkozó álláspontját fejtette ki.
Vizsgálódásának egyik fontos történeti forrása IV. László király 1278. november 18-án kiadott oklevele volt. Az oklevél a veszprémi iskoláról azt állította, hogy az „virult, mióta a kereszténység Magyarországon gyökeret vert”. Ez a megfogalmazás arra enged következtetni, hogy az intézményt a 13. század végén már nagy múltú, a magyar kereszténység kezdeteihez kapcsolódó tudományos központként tartották számon.
Pályi Gyula arra kereste a választ, hogy a fennmaradt dokumentumok, az oktatott tudományok, a tanárok felkészültsége és az intézmény nemzetközi kapcsolatai alapján milyen hely illeti meg Veszprémet a magyar és az európai egyetemtörténetben. Az előadás különleges jelentőségét az is adta, hogy néhány héttel a professzor halála előtt hangzott el.
A veszprémi konferencia teljes felvétele itt tekinthető meg.
Hála tudományos és rádiós szolgálatáért
A Vatikáni Rádió magyar szerkesztősége az előadás részletének bemutatásával kívánt kegyelettel adózni Pályi Gyula professzor emléke előtt, és kifejezni háláját azért az áldozatos szolgálatért, amelyet több mint két évtizeden keresztül nyújtott a magyar adásnak.
Interjúival a tudomány legújabb eredményeit, a keresztény hit történelmi emlékeit és a magyar múlt kevéssé ismert fejezeteit hozta közel hallgatóinkhoz. Tudományos kíváncsisága, felkészültsége és a kutatás örömét közvetítő személyisége maradandó emléket hagyott szerkesztőségünk és hallgatóink körében.
A Vatikáni Rádió magyar szerkesztősége őszinte részvétét fejezi ki Pályi Gyula professzor családjának, munkatársainak, tanítványainak és mindazoknak, akik gyászolják.
