Az emberi teremtést nem fogja kiváltani a mesterséges intelligencia – de hogyan éljünk vele?
Gedő Ágnes - Vatikán
Az elmúlt években rendszeresen jelentek meg vatikáni állásfoglalások a témában, legutóbb a Hittani Dikasztérium, valamint a Kultúra és Nevelés Dikasztérium közös jegyzéket tett közzé Antiqua et Nova – címmel, amelyben a mesterséges és az emberi intelligencia kapcsolatát elemzi. Ebben megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem az intelligencia mesterséges formája, hanem annak egyik terméke. A dokumentum rámutat a benne rejlő lehetőségekre és kihívásokra, amelyek a nevelés, a gazdaság, a foglalkoztatás, az egészségügy, az emberi és a nemzetközi kapcsolatok terén és a háborús helyzetekben felmerülhetnek.
Megismerni a technológiát
Közös valamennyi pápai és vatikáni megszólalásban, hogy felelős használatra inti a MI alkalmazóit, legyenek azok kormányok, szervezetek, vagy magánemberek. Egy újító, magyar kezdeményezést mutat be a Vatikáni Rádió hallgatóinak Nyírő András szociológus, történész, aki a MI humán hatásaival és etikai kérdéseivel foglalkozik. Nyomon követi a Szentszék állásfoglalásait; interjút készített a Pápai Szent Kereszt Egyetem tanárával, Giovanni Tridentével Anima Digitale – című, 2023-ban megjelent könyvéről, amely a Szentszék mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai és antropológiai nézeteinek fejlődését vizsgálja.
Jókai és a mesterséges intelligencia
Mindezt beépítve hozták létre Jókai Mór születésének bicentenáriumára a Jók.ai labort. A MI-műhely célja, hogy a Kárpát-medencei magyar gondolkodás és kultúra teret nyerjen a mesterséges intelligencia globális világában. Ez az internetes oldal Jókai életművére összpontosít, a hatalmas magyar kulturális szövegkorpuszt felhasználva korszerű, hasznos és vonzó szolgáltatásokra ad mintákat. A szórakoztatás és ismeretterjesztés mellett azt keresi, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát felelősen alkalmazni az oktatásban.
Közel hozni a XIX. századot a mai fiatalokhoz
Nyírő András az interjúban a kezdeményezés születéséről beszél, valamint arról, milyen szédületes sebességgel fejlődik ma a mesterséges intelligencia. Érdekes kísérleteket végeztek egyházi gimnáziumok, egyetemek bevonásával arra, hogyan fogadják a mai fiatalok a XIX. századi író regényeiben megelevenedő tájképek és emberalakok MI alkotta portréit? Miként tudnak azonosulni érzelmileg az egyes karakterekkel? Milyen interaktív feladatokkal és játékokkal lehet őket bevonni az irodalomelemzésbe, mindezt úgy, hogy a szórakoztató és egyben a nevelő funkció is megmaradjon? A pedagógusok számára mintatantervet dolgoztak ki, amely segíti a mai kor számára lassú folyású, hosszú leírásokkal tűzdelt Jókai-világ megfelelő átadását a diákoknak. A végén tanár és diák egyaránt rácsodálkozik, mennyire modern író volt Jókai Mór.
Miénk a felelősség
Ha nem a lexikai tudás lesz a fontos a munkaerőpiacon – amit egy perc alatt megjelenít előttünk a mesterséges intelligencia -, akkor hogyan tudunk versenyképesek maradni? Miként értessük meg a gyerekeinkkel, hogy szükség van ismeretekre, meg kell tanulni évszámokat, adatokat ahhoz, hogy elsajátítsuk a kultúrát, és megfelelő rendszerező képességgel használjuk a technológia vívmányait? Nyírő András az egészségügy területéről hozott példával illusztrálta azt, hogy orvos-beteg viszonyát mennyiben alakítja át a MI jelenléte. Ma már a vizsgálatról kapott leletet a mesterséges intelligencia is képes értelmezni, mintegy második orvosi szakvéleményként – tehát orvos és beteg ugyanarra a következtetésre jut. Ebben a helyzetben felértékelődik az orvos emberi, empatikus oldala, a beteghez való személyes viszonya, amit semmilyen gép nem tud helyettesíteni.
Technológiai verseny és nevelés
Az internet születését és fejlődését első kézből követő szociológus, történész rámutat, hogy a mesterséges intelligencia hatványozottan gyorsabb ütemben halad előre. Az USA és Kína technológiai versengése a szemünk előtt zajlik, az elmúlt két évben a MI óriásit fejlődött. De a fő kérdés továbbra is az, hogyan tudjuk etikus mederben tartani annak felhasználását? Vajon a kormányok és nemzetek feletti szupervízió megvalósítható-e? Nyírő András szerint inkább a vatikáni állásfoglalásban hangsúlyozott egyéni felelősség a döntő, hiszen végső soron mi vagyunk a felhasználók, ezért a fejlesztők nekünk dolgozzák ki és adják el az alkalmazásokat. Ez az új rendszer már itt van velünk, nem kerülhetjük meg, viszont megtanulhatjuk okosan, felelősen használni, és erre nevelni a fiatal nemzedéket is. A jó hír ad, hogy az emberi teremtést, a szellemi alkotást nem tudja semmilyen gép helyettesíteni.
