Konzisztórium Leó pápával Konzisztórium Leó pápával   (ANSA)

Konzisztórium a nemzetközi helyzet, Magnifica humanitas és a szinódus témáiról

Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja levelet küldött azoknak a bíborosoknak, akik június 26-27-én, illetve 29-én részt vesznek a pápával való találkozón a Vatikánban. A levélben tájékoztat a négy ülés témáiról, amelyeket a VI. Pál-teremben és a Szinódusi aulában tartanak majd. A bíborosok megvitatják a nemzetközi helyzetet, a béke és a jogos háború idejétmúlt elvének témáját, az új pápai enciklikát és a szinódus megvalósítását.

Alessandro Di Bussolo / Gedő Ágnes - Vatikán

Osztozás a szenvedésben és a remény jeleiben a nemzetközi helyzettel kapcsolatban, a Magnifica humanitas – k. enciklika egyes témái, valamint a szinódus gyakorlati megvalósítási folyamatának állása. Ezek a kérdések adják a konzisztóriumi ülések magvát, amelyet XIV. Leó pápa június 26-27. és 29-re hívott össze. Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja szerdán erről küldött pontosítást valamennyi résztvevő bíborosnak. Aláhúzza, hogy a pápa szándéka az, hogy a január 7-8-án tartott találkozóhoz hasonlóan a soron következő is teret adjon a kölcsönös meghallgatásra, megkülönböztetésre és elmélyülésre az egyház jelenlegi életének és küldetésének főbb kérdéseiről.

A bíborosok megosztják tapasztalataikat

A konzisztórium célja XIV. Leó pápa számára az, hogy összegyűjtse a bíborosi kollégium tagjainak tapasztalatát és tanácsait, valamint, hogy számíthasson tevékeny segítségükre és támogatásukra azokon a helyeken és posztokon, amelyekben az egyházat szolgálják. Ezért tehát fontos, hogy a munka a meghallgatás, a szabadság és a parrézia légkörében folyjon, elősegítve a közös megkülönböztetést – írja levelében Re bíboros.


Nemzetközi helyzet és a helyi egyházak

Az első ülésszakon áttekintik a nemzetközi helyzetet és a helyi egyházak valóságát. A megbeszélésekhez két irányító kérdést tesznek fel a bíborosoknak: Milyen szenvedések, feszültségek és kérdőjelek foglalkoztatják leginkább a gondjaikra bízott népeket és egyházi közösségeket? Milyen jeleket látnak a reményre, az evangélium iránti hűségre és a lehetséges kiengesztelődésre, amelyeket fontosnak tartanak megosztani a többiekkel?

A Magnificat humanitas és a béke

A második és a harmadik ülésen a május 25-én megjelent, Magnifica humanitas – k. enciklikával foglalkoznak. A második munkamegbeszélésen a dokumentum ötödik fejezetét mélyítik el, melynek címe: „A hatalom kultúrája és a szeretet civilizációja”. A levél emlékeztet, hogy a pápa a 182. pontban egy egyre inkább polarizált, erőszaktól és konfliktusoktól sújtott világban a béke nemcsak egy téma a sok közül, hanem az egyetemes közjó feltétele, valamint a népek erkölcsi érettségének fokmérője. Azokat a bíborosokat, akik a háború sújtotta területekről érkeznek, arra kérik, hogy mondják el, hogyan érinti őket ez a fájdalmas helyzet, a többieket pedig arra, hogy gondolkodjanak el az olyan nyelvezet, logika és gyakorlat újra előtérbe kerülésén, mely gyengíti a kiengesztelődés és az együttélés lehetőségét. Együtt kívánnak tehát elmélkedni arról, hogyan lehet meghaladni az ún. jogos háború elméletét, melyet túl gyakran használnak bármilyen háború igazolására – ahogyan arról XIV. Leó pápa enciklikája 192. pontjában ír; továbbá, milyen konkrét utakon segíthetik a népeket és a keresztény közösségeket a béke megőrzésében és építésében.

A mai átalakulások és az átfogó emberi fejlődés

A harmadik ülésen a jó építésének távlatából kiindulva – ami a Magnificat humanitas bevezetőjében és záró részében is megtalálható – a bíborosok az enciklika azon felhívásával foglalkoznak, miszerint korunk átalakulásait az evangélium fényében kell olvasni, és az ember boldogságra és teljességre vágyódását egy átfogó emberi fejlődés felé kell irányítani.  

A szinódus megvalósításának folyamata

A záró ülés első részét a szinódusnak szentelik majd: tájékoztatják a bíborosi kollégium tagjait a szinódus megvalósítási folyamatáról a nemrég kiadott dokumentum alapján, amely a 2027-2028-as szinódusi találkozóra készít fel: „Szakaszok, szempontok és eszközök a felkészüléshez” – címmel. A júniusi záró ülés második részében a bíborosok szabadon párbeszédet folytathatnak a pápával, három perces felszólalások formájában.

Munkamegbeszélések és közös ünnepi szentmise

Re bíboros végezetül arról ír levelében, hogy a konzisztórium június 26-án és 27-én a VI. Pál-teremben és a Szinódusi aulában zajlik majd, majd június 29-án zárul a Szent Péter-bazilikában, amikor Leó pápa szentmisét mutat be Szent Péter és Pál apostolok főünnepén, megáldja a palliumokat és átadja azokat az új metropolita érsekeknek. Nem szerepel a programban közös szentmise június 28-án, vasárnap, ahogyan arról már korábban tájékoztattak.

Januári konzisztórium
Januári konzisztórium   (@VATICAN MEDIA)
05 június 2026, 11:17