Interjú Rétfalvi Balázs levéltárossal a magyarországi egyházmegyék lexikonjairól
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Rétfalvi Balázs történész, a Szombathelyi Püspöki Levéltár levéltárosa is részt vett abban a kutatómunkában, mely német mintára összegyűjtötte Magyarország egyházmegyéinek intézménytörténeti és püspökeinek életrajzi leírásait az 1804–1918 közti időszakban. Az első kötet a római katolikus egyházmegyék és püspökeik anyagát dolgozza fel, míg a másik a jelzett időszak magyarországi görögkatolikus egyházmegyéit és főpásztorait mutatja be.
A latin lexikon:
Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Rupert Klieber (szerk.)
Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918). Intézménytörténeti és életrajzi lexikon I–IV, szerk. Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Rupert Klieber, Budapest 2025 (xxvi+832 p. + [90] p. kommentált, ff. és színes képmelléklet)
A széleskörű nemzetközi együttműködés keretében megvalósult kutatás eredményeit első változatban a berlini Duncker & Humblot kiadó gondozásában megjelent impozáns kötet tartalmazza: Die Bischöfe der Donuaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon, Herausgegeben von Rupert Klieber, Band I: Die röm.-kath. Kirchenprovinzen Gran, Kalocsa, Erlau im Königreich Ungarn, unter Mitarbeit von Péter Tusor, Duncker & Humblot, Berlin 2020 (xviii + 661 p). Jelen, magyar változat e német lexikon javított és részben átdolgozott (2.0) változata. A korábbi német változathoz – a budapesti kiadással együtt – elkészült Errata&Corrigenda által nem jelzett eltérések esetén (is) a jelen magyar kötet adatai és közlései a mérvadók.
Miként német nyelvű előzménye, jelen kiadvány is a kutatás számára megkerülhetetlen életrajzgyűjtemény, amely a 19. századi magyar történelmet az európai történelmi folyamatokba helyezi, emellett hozzájárul a magyar történészek nemzetközi ismertségéhez. A püspökök életrajzai a kötetben egységes szerkezetben és megközelítésben jelennek meg. Az életrajzok inkább tanulmányok sorozatát alkotják, semmint adatok gyűjteményét; így az enciklopédia sokkal inkább az egyháztörténet igényes monográfiájának tekinthető.
A helyi egyházak vezetőinek 19. századi kihívásokra adott válaszai ragyogóan körvonalazódnak ebben a kötetben. A püspöki hivatal ugyanis ekkoriban politikai tényezőnek is tekinthető: a Habsburg Birodalom uralkodói és intézményei támogatásukat a vallási közösségek lojalitásáért cserébe nyújtották. Számos püspök állami tisztséget is betöltött, miközben a prelátusok irányt szabtak a helyi egyházak működésének, így szerepük és személyiségük kiemelkedő jelentőséggel bírt. A kötet 126 püspöki életrajzot és 169 hivatali időt tartalmaz. Az életrajzokban számos kulturális, társadalom-, gazdaság- és nemzettörténeti szempont található.
A görögkatolikus lexikon:
Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Véghseő Tamás–Rupert Klieber (szerk.)
Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918). Intézménytörténeti és életrajzi lexikon V, szerk. Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Véghseő Tamás–Rupert Klieber, munkatárs: Kőhalmi Olivér, Budapest 2026 (221 p. + [18] p. kommentált, ff. képmelléklet + [1] p. térképmelléklet)
A 19. századi latin szertartású Püspöklexikont (I–IV, CST I/7) követi a magyarországi görögkatolikus egyházmegyék püspökeinek életrajzait tartalmazó kötet, mely 210 oldalon 7 egyházmegye 31 főpásztorát mutatja be. (A Magyar Királyság nyolcadik görögkatolikus egyházmegyéjének, a kőrösinek megírása a horvát történetírás feladata Zágrábbal, Bosznia-Diakovárral és Zengg-Modrussal egyetemben a bécsi központú projekten belül.)
Az I–IV. fejezetekhez (latin rítusú egyháztartományonként, illetve a pannonhalmi területi apátság külön egy-egy fejezet) hasonlóan az V.-ben szereplő görögkatolikus egyházmegyék bevezető leírásai és a püspökök életrajzai is egységes szerkezetben és megközelítésben jelennek meg a kötetben. A biogramokban a szorosan vett (katolikus) egyháztörténet tárgyalásán túl számos köz-, művelődés-, társadalom-, gazdaság- és nemzetiségtörténeti szempont is megjelenik. Ezek változatos alkalmazása, illetve a főpapi életművek értékelése a lexikont a tudományos használat mellett szélesebb olvasói igények kielégítésére is alkalmassá teszik.
A kötet használatát személy- és helynévmutató teszi könnyebbé (Sági György, Cziráki Csongor, Kőhalmi Olivér és Hőgye Attila munkája). A Püspöklexikon V., önálló kötetet alkotó fejezetének néhány fontosabb szereplőjét és helyszínét Tusor Péter és Véghseő Tamás archív fényképválogatása eleveníti meg vizuálisan. A két kötetre oszló (CST I/7 és I/9) lexikon I–V. fejezetének egységes használatát, a bennük való könnyebb eligazodást három szempont: betűrend/oldalszám, születési sorrend, illetve első hivatalviselési év szerint összeállított jegyzékek segítik Kőhalmi Olivér jóvoltából.
