Fehérváry Jákó bencés tanár tartja vetítettképes előadását Fehérváry Jákó bencés tanár tartja vetítettképes előadását 

Magyar Bencés Trilógia a Szentszéki Magyar Nagykövetségen

Magyarország Szentszék melletti Nagykövetsége „Magyar Bencés Trilógia” címmel indított előadássorozatot azzal a céllal, hogy a magyar bencés hagyomány szellemi és kulturális gazdagságát mutassa be a nemzetközi egyházi és diplomáciai közösség számára. Ennek keretében az első összejövetelen Bingeni Szent Hildegárd békéről szóló tanítása, a második találkozón pedig a Pannonhalmi Főapátság megújulásának építészeti és spirituális tanulságai álltak az est középpontjában.

 

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán 

Magyarország Szentszék melletti Nagykövetsége Trilogia Benedettina Ungherese – Magyar Bencés Trilógia címmel háromrészes előadássorozatot indított útjára. A kezdeményezés célja a magyar bencés szellemiség, kultúra és örökség bemutatása a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület, valamint a római és vatikáni egyházi és tudományos közössége számára. A sorozat különlegességét az adja, hogy az előadásokat Rómában tanító és szolgáló magyar bencés szerzetesek tartják, akik egyedülálló módon kapcsolják össze a magyar bencés hagyományt a nemzetközi egyházi és tudományos élettel. Az eseményeknek a nagykövetség szalonja ad otthont dr. Kveck Péter nagykövet kezdeményezésére és meghívására.

Az első előadás – Bingeni Szent Hildegárd és a béke, mint kommunikáció

A sorozat első rendezvényére május 18-án került sor. Dr. Zátonyi Maura OSB, a Pápai Szent Anzelm Egyetem professzora Bingeni Szent Hildegárdról tartott előadást, amelynek központi témája a béke, mint kommunikáció volt a bencés szellemiség tükrében.

Hildegárd (1098–1179) német misztikus, bencés apátnő, teológus, természettudós, zeneszerző és polihisztor volt, akit a középkor egyik legkiemelkedőbb női alakjaként tartanak számon. Gazdag életműve teológiai, filozófiai, természettudományos munkákat, valamint liturgikus és zenei alkotásokat foglal magában. Gondolkodásának középpontjában a teremtett világ rendje, az ember és a természet harmóniája, valamint az Istennel való kapcsolat állt. Szellemi örökségének jelentőségét az Egyház is elismerte, amikor XVI. Benedek pápa 2012-ben egyháztanítóvá nyilvánította, ezzel a mindössze négy női egyháztanító egyikévé emelve őt, és megerősítve tanításának maradandó jelentőségét az egyetemes egyház számára.

Az előadás azt a hildegárdi gondolatot járta körül, amely szerint a béke az Istennel való kapcsolatból fakadó harmonikus állapot, amely egyszerre valósul meg a vertikális (Isten és ember közötti) és a horizontális (ember és ember közötti) kapcsolatokban. Külön hangsúlyt kapott a zene és a liturgia szerepe, amelyek a bencés hagyomány szerint a béke és az emberi közösség építésének kiváltságos eszközei.

A második előadás – A Pannonhalmi Főapátság megújulása: építészet és spiritualitás

A sorozat második előadására június 11-én került sor, melynek alkalmával Fehérváry Jákó Örs OSB a Pannonhalmi Főapátság történetének építészeti és spirituális vonatkozásait mutatta be, különös tekintettel a bazilika 2006 és 2012 között megvalósult megújítására, amely John Pawson brit építész tervei alapján készült el.

A bazilika megújításának célja az volt, hogy visszaállítsa a templom eredeti, szerzetesi imatérjellegét, szemben a 19. századi átalakításokkal, amelyek inkább a monumentális bazilika karakterét hangsúlyozták. A felújítás során a középkori szakrális tér új, kortárs formában született újjá.

Fehérváry atya hangsúlyozta, a bazilika megújításának kiindulópontja az a kérdés volt, hogy hogyan tudja egy bencés közösség valóban otthon érezni magát egy Magyarországgal szinte egyidős bazilikában úgy, hogy a történelmi tér a napi ima és a közös liturgia eleven környezete legyen. E kérdés megválaszolásához elengedhetetlen volt a szerzetesközösség és az építész között kialakult szoros és bizalmi együttműködés. A közös munka során Pawson három meghatározó anyag – a süttői mészkő, az ónix és a tömör diófa – alkalmazásával teremtett összhangot a középkori egyszerűség és a kortárs építészeti szemlélet között. A mészkő padozatból szinte kinövő liturgikus elemek – a keresztkút medencéje, az oltár és az ambó – hófehér kalcitónixból készültek. Az ónix, mint a Bibliában is előforduló és teológiai üzenetet hordozó anyag hangsúlyos szerepet kap, és a keresztelőkúttól a templomhajón át a szószékig és az oltárig, majd fel az újonnan kialakított szentély rózsaablakáig vezeti a szemlélő tekintetét.

A trilógia záró előadása

A Magyar Bencés Trilógia harmadik és egyben záró előadására 2026 őszén kerül sor. A rendezvény meghívott előadója T. Simon László OSB lesz, aki a magyar bencés hagyomány egy további jelentős aspektusát mutatja majd be a római közönség számára.

A Magyar Bencés Trilógia első két rendezvénye jelentős érdeklődés mellett valósult meg. Az előadásokon a Szentszékhez akkreditált diplomaták, egyházi személyek, szerzetesközösségek képviselői, valamint a vatikáni és római katolikus média munkatársai vettek részt. A sorozat nem csupán a magyar bencés hagyomány gazdagságát mutatja be nemzetközi környezetben, hanem hozzájárul a magyar keresztény kulturális örökség és a kortárs egyházi gondolkodás közötti párbeszéd erősítéséhez is.

A rendezvény megnyitóján mondott beszédében Dr. Kveck Péter nagykövet hangsúlyozta, hogy a nagykövetség fontos feladatának tekinti azoknak a magyar szellemi és kulturális értékeknek a bemutatását, amelyek évszázadok óta meghatározó részét képezik Magyarország keresztény örökségének, és amelyek a nemzetközi közösség számára is értékes kapcsolódási pontokat kínálnak. A Magyar Bencés Trilógia ennek a törekvésnek kíván fórumot teremteni Rómában, erősítve a kulturális és egyházi párbeszédet a Szentszék és Magyarország között.

 

Forrás: Horváth Hajnalka, a Szentszéki Magyar Nagykövetség munkatársa 

19 június 2026, 18:24