Ginkgo biloba fát ültettek a Vatikáni Kertekben a teremtett világ iránti felelősség jeleként
Daniele Piccini / Gedő Ágnes - Vatikán
A ginkgo biloba fa az Olasz Agrár- és Erdőmérnöki Kamara adománya, amelynek tagjait tavaly november 5-én fogadta a pápa audiencián a Vatikánban. A Szentatya akkor meghatározta a helyes távlatot, amellyel a mezőgazdaságra kell tekinteni: „A szeretet konkrét formája anyaföldünk és az utánunk jövő generációk felé: a föld nem birtok, hanem ajándék! Előttünk volt és majd elveszik tőlünk. Anya, aki táplál, nem pedig kizsákmányolni való anyag. Aki tisztelettel és bölcsen műveli, az részt vesz Isten teremtő művében, és hozzájárul az emberek közötti békéhez”.
Az anyagi érdek rövidlátósága tönkreteszi a természetet
Valahányszor elültetnek egy fát, főként itt, a Vatikánban, egy kapcsolat jele. Ebben az esetben az olasz mezőgazdászok és a Szentatya, a Vatikán és az egyház között - mondta el az eseményen Emilio Nappa érsek, Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának főtitkára. A kertben növekedő fák, a természet és a velük összeköttetésben élő emberek iránti tisztelet, a teremtett világ felé való felelősség eszünkbe idézi, mennyiszer sértették meg mindezt Olaszországban és szerte a világban. A nápolyi születésű érsek erősen kötődik a természeti dolgokhoz, mivel olyan földről származik, ahol az önzés és a rövidlátóság, az anyagi érdek kizsákmányolta és beszennyezte a földet. A campaniai tartomány Tűzföldnek nevezett területére készül látogatóba Leó pápa május 23-án.
Az ember megoldás legyen, ne probléma
Aki fát ültet, az elsősorban az erdőirtás és az elsivatagosodás ellen küzd – emelte ki a maga részéről Fernando Chica Arellano érsek, aki a Szentszék állandó megfigyelője az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezeténél (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alapnál (IFAD), és a Világélelmezési Programnál (WFP). Mialatt sokan tönkre teszik a bolygót, itt élet fakad – mondta el a vatikáni faültetéskor. Amikor elültetünk egy ilyen fát, mely most kopár és kicsi, akkor olyan kezdeményezést hajtunk végre, ami a türelem erényét juttatja érvényre.
A teremtett világ megóvása
Tavaly a pápai audiencia végén az Olasz Agrár- és Erdőmérnöki Kamara megígérte a Szentatyának, hogy a megóvásra, nevelésre és fenntarthatóságra vonatkozó szavait a gyakorlatba ültetik, tudatában annak, hogy a föld megóvása az ember megóvását jelenti – magyarázta Mauro Uniformi kamarai elnök. Ennek nyomán született meg a Római Charta, mely az Olasz Agrár- és Erdőmérnöki Kamara XIX. nemzeti kongresszusának anyagát gyűjti egybe, „A jövőben gyökerezve” – címmel. Ez a program meghatározza az agrár és erdészeti szakma jövőbeli irányát, melynek össze kell hangolnia a technikai szakértelmet és az erkölcsi felelősséget, amellyel a teremtett világnak és a következő generációknak tartozunk: felelősen gondozva a természeti tőkét, a termelési és területi rendszereket.
Ősi tudás, szimbólum
Ezt a programot testesíti meg a ginkgo biloba már az alakjával is: jól gyökerezik a földben, törzse és lombkoronája viszont elegánsan a magasba nyúlik. Ez a növény, mely egy spirituális archetípus, két okból is alkalmas arra, hogy jelképezze a teremtett világot. Egyfelől ősi eredete – élő kövületnek nevezik, mert egy több, mint 200 millió éves faj leszármazottja - a föld emlékezetének jogos őrzőjévé teszi. Másfelől ellenállóképessége miatt, amelyet a hirosimai atombomba robbanás után mutatott – ginkgo biloba példányok alig néhány hónappal a pusztító radioaktív robbanást követően regenerálódtak – ideális hidat képez a természet és a város között. Képes ellenállni a szennyezésnek és a vízhiánynak, ami egyre inkább jellemzi mai urbánus környezetünket. Egyensúly, emlékezet, ellenállóképesség, átalakulás – a ginkgo biloba mindezt jelképezve egy olyan lélek képét mutatja, mely nem törik meg a századokon áthaladva, mely egyesíti az ellentétes pólusokat, és ami a pusztítás után is elég erős ahhoz, hogy újra virágozzék – mondta végül Mauro Uniformi, az Olasz Agrár- és Erdőmérnöki Kamara elnöke.
