A Szentszék teológiai párbeszédet javasol a Szent X. Piusz Társaságnak

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A jegyzet szerint „szívélyes és őszinte volt a találkozó”, amelyet XIV. Leó pápa „jóváhagyásával” tartottak a Hittani Dikasztériumban, egy „kifejezetten teológiai párbeszéd” kezdeményezésére irányuló javaslat jegyében, mely egy világos ajánlással zárult: a Szent X. Piusz Társaság függessze fel a bejelentett püspökszentelésekről szóló döntést, mivel ez „az egyházi közösség végleges megszakadását (szkizma-szakadás) jelentené, amelynek súlyos következményei lennének a Társaság egészére nézve”.

Azonnali kapcsolatfelvétel  

Az argentin bíboros-prefektussal való találkozót február 4-én jelentették be, mint a Szentszék és a Szent X. Piusz Társaság közötti „kapcsolatfelvételek” első konkrét eredményét, amelynek célja „a felmerült kérdésekre vonatkozó nézeteltérések vagy egyoldalú megoldások elkerülése” volt. Ezt az utolsó lépést hangsúlyozta a Szentszék Sajtóirodájának február 3-án kiadott közleménye, egy nappal azután, hogy a Társaság bejelentette a nyárra tervezett püspökszenteléseket. Maga Davide Pagliarani atya jelentette be a Társaság franciaországi Flavigny-sur-Ozerain-i szemináriumában tartott ünnepségen, hogy a közösség két püspökét, a spanyol Alfonso de Gallareta és a svájci Bernard Fellay püspököket bízták meg azzal a feladattal, hogy július 1-jén, a pápa jóváhagyása nélkül „új püspököket szenteljenek”.

Sajnálatos lenne visszatérni az 1988-as püspökszentelés gyakorlatához

Ez a lépés valójában az 1988. június 30-i eseményt idézné fel, amikor Lefebvre érsek négy püspököt szentelt fel, amely latae sententiae, önmagától beálló (automatikusan érvénybe lépő) kiközösítést vont maga után. Az akkor felszentelt püspökök között voltak az említett Fellay és Gallareta püspökök is. A Szent X. Piusz Társaság elöljárójának, Davide Pagliarani atyának február eleji nyilatkozata egy, a Szentszéknek küldött levélre hivatkozott, amely kifejezésre juttatta „a Testvériség sajátos igényét püspökei szolgálata folytonosságának biztosítására”, és hangsúlyozta, hogy mindeddig nem érkezett válasz arra Rómából.

Beszéljék át a még nem kellően tisztázott kérdéseket

A találkozó részleteit a Víctor Manuel Fernández bíboros-prefektus által aláírt nyilatkozat ismerteti, amely kimondja, hogy „miután tisztázták a Szent X. Piusz Társaság által a 2017 és 2019 között küldött különféle levelekben felvetett néhány pontot – többek között az isteni akarat kérdését a vallások pluralitásával kapcsolatban –, a prefektus egy kifejezetten teológiai párbeszéd útját javasolta egy egészen sajátos módszerrel, a még nem kellően tisztázott kérdések esetében.” Ezek a témák a következők: „A különbség a hit aktusa és az értelem és akarat vallásos tisztelete között, továbbá „az I. Vatikáni Zsinat különféle szövegeinek és értelmezésének eltérő mértékű elfogadása”. Ugyanakkor azt javasolták, hogy „foglalkozzanak a Szent X. Piusz Társaságnak 2019. január 17-i levelében felsorolt ​​számos kérdéssel”.

A teljes közösségvállalás lehetséges követelményeit keresik

A közlemény szerint ennek a folyamatnak a célja az lenne, hogy a megvitatott témákban kiemelje a katolikus egyházzal való teljes közösségvállalás minimális követelményeit, és következésképpen felvázolja a Testvériség kánoni statútumát, valamint más, további feltárandó szempontokat.”

A Szentszék a mag részéről megerősítette, hogy „püspökök felszentelése a Szentatya megbízása nélkül, aki ugyanis a legfelsőbb egyetemes és közvetlen hatalommal rendelkezik, az egyházi közösség döntő megszakítását (szakadást) jelentené, ami súlyos következményekkel járna a Társaság egészére nézve”. Éppen ezért „a párbeszéd lehetősége feltételezi, hogy a Társaság felfüggeszti a bejelentett püspökszentelésekről szóló döntését”.

Az egész Egyház imádkozzon az egységért

A Szent X. Piusz Társaság általános elöljárója „ezt a javaslatot benyújtja a Társaság Tanácsának és annak válaszát a Hittani Dikasztériumnak adja meg”. „Pozitív válasz esetén a követendő lépéseket és eljárásokat kölcsönös megállapodás alapján határozzák meg” – hangsúlyozza a dokumentum. A dokumentum egy „az egész Egyházhoz” intézett imádsággal zárul, hogy kísérje „ezt az utat, különösen az elkövetkező időkben, a Szentlélekhez intézett imával”, aki „a Krisztus által akart igazi egyházi közösség építőmestere”.