Spanyol ápolónő átadott egy könyvet a pápának testvéréről: „Életének volt értelme a szeretet miatt”
Sebastián Sansón Ferrari / Somogyi Viktória – Vatikán
Elisabet Argemí az utolsó pillanatig nem tudta, hogy lesz-e lehetősége beszélni XIV. Leó pápával. Augusztus 18-án, kedden Castel Gandolfóban, amikor a pápa elhagyta az Apostoli palotát, hogy visszatérjen a Vatikánba, váratlan dolog történt: a Szentatya járműve megállt, leengedte az ablakot, és így szólt hozzá: „Mondja, mondja!” Elisabet, a barcelonai ICOF Klinika ápolónője, ezt a pillanatot arra használta fel, hogy Leó pápának átadjon egy példányt a „Megtanulni meghalni, hogy élhessek” című könyvből, amely testvére, Xavier Argemí tanúságtételét mondja el, aki tavaly, 29 éves korában hunyt el izomdisztrófiában. „Ő egy olyan testvér volt, aki nagyon szerette az életet” – magyarázta a nővér. Xavier gyakran mondta, hogy szeretve érzi magát, és hogy másokat is nagyon szeret. Számára ez a szeretet adott értelmet a létezésének. Betegsége formálta az életét, de nem határozta meg annak értelmét. Ahogy nővére felidézte, Xavier sok embert tudott elkísérni és segíteni. Halála után sokan közülük ráébredtek: „Nagyon szent életet élt” – mondta Elisabet, miközben testvérére emlékezett.
Rövid találkozás a pápával
A Leó pápával folytatott beszélgetés csak néhány pillanatig tartott, de maradandó benyomást tett Elisabetre. A Szentatya átvette a könyvet, és időt szakított arra, hogy meghallgassa. „Figyelmesen, érdeklődéssel és szeretettel nézett rám, mint egy atya a lányára” – emlékezett vissza. A könyvhöz személyes dedikáció is tartozott. Elisabet szerette volna átadni a könyvet a pápának Barcelonában, de végül nem sikerült neki. A Castel Gandolfóban történt találkozás azonban lehetővé tette ezt. A gesztus így különleges jelentést nyert. Leó pápának bemutatta egy fiatalember tanúságtételét, akinek életét betegség, de egy egyszerű meggyőződés is jellemezte – az élet értéke nem kizárólag az élet körülményein múlik, hanem azon, hogy képes-e szeretni és hagyja-e, hogy szeressék.
„Minden nap felemeljük tekintetünket”
Elisabet felidézte tapasztalatait, amelyeket Leó pápa júniusi spanyolországi apostoli útja során szerzett. Figyelmesen követte a programját, részt vett a Montjuïci-templom előtti virrasztáson, és csatlakozott a hívekhez Barcelona utcáin azokban a napokban. Számára a pápa útjának egyik központi üzenete – „Emeljétek fel szemeiteket” – arra is rávilágíthat, hogyan folytassa Xavier örökségét. „Úgy, hogy minden nap felemeljük szemünket, és szilárdan a magasban tartjuk tekintetünket” – válaszolta. Elmagyarázta, hogy az ő szemszögéből ez a fajta életszemlélet támogatást nyer a Jézussal, „barátunkkal és szerelmünkkel” fenntartott kapcsolat által. Tapasztalata szerint az ima, a szentségek és az Evangélium ennek a mindennapi útnak a részét képezik. Ahogy a pápa elkísérése is az általános kihallgatásain, az írásain és szavain keresztül. A mai világ kihívásai közepette Elisabet úgy véli, hogy testvére tanúságtétele továbbra is pontosan ezt a meghívást kínálja: tekintsünk a betegségen és a nehézségeken túlra, hogy felfedezzük, mi adhat értelmet az életnek. Xavier 29 éves korában hunyt el. Nővére úgy döntött, hogy tovább folytatja történetének megosztását. Most ez a tanúságtétel eljutott XIV. Leó pápa kezébe is.
