XIV. Leó pápa a tiszteletére adott hangversenyen: „A szépség segít az ég felé emelni a tekintetünket”
Guglielmo Gallone - Castel Gandolfo / Gedő Ágnes - Vatikán
„Olyan világban élünk, ahonnan hiányzik a szépség. Sok gond van, háborúk, konfliktusok, gyűlölet, erőszak, nincs munka és sok más dolog. Az, hogy alkalmunk van egy ilyen helyzetre, mint ez, tényleg nagy ajándék, mert arra emlékeztet, hogy sokkal több van ennél. A férfiak és a nők pedig, ha akarjuk mind együtt bemutatják a szépséget, ami szívtől szívig segít látni és felemelni tekintetünket az ég felé”.
XIV. Leó pápa ezekkel a szavakkal üdvözölte szombaton este mindazokat, akik a Castel Gandolfói Apostoli Palota udvarán jelen voltak a hangversenyen, amit az Albanói Egyházmegye rendezett közelsége és szeretete jeléül a pápának, aki a Róma környéki kisvárosban tölti nyári pihenését.
Felemelni szemünket az égre
„Tudjátok, alig több, mint egy hónapja Spanyolországba utaztam, és az utazás célja éppen az volt, hogy felemeljük a szemünk, a tekintetünket az ég felé. A zene, a művészet, a szépség olyan eszköz, ami segít Isten irányába nézni, s ami valóban az emberi lény egyik legjobb része” – folytatta a pápa, aki a zene és a művészet értékéről elmélkedett. Ezek segítségével az ember képes felülemelkedni a jelen nehézségein, a szépség megtapasztalása pedig Istenhez vezet és visszaadja a reményt.
És éppen ez jött létre a hangversenyen, amelyen Marco Rogliano hegedűművész előadta Niccolò Paganini harmadik hegedűversenyének polonéz variációját, majd Rossana Tomassi Golkar zongoraművész szólaltatta meg a Vincenzo Bellini Norma – című operájára Luis Bacalov által írt szabad fantáziát és variációt, a Pármai Muzsikusok zenekarával, amelyet Pier Carlo Orizio karmester vezényelt.
Elsőként éppen a zenészeknek mondott köszönetet XIV. Leó pápa: „Nagy köszönet illeti a művészeket, akik meghatottak engem. Köszönet az Albanói Egyházmegyének, amelyik felajánlotta ezt a koncertet nekünk, minden itt jelenlévőnek, mert valóban nagyszerű dolgot tapasztalhattunk meg a szépségnek ezekben a perceiben, beléptünk minden értelemben abba, amit Isten akart a teremtésben, s ami éppen a szépség” – mondta rögtönzött szavakkal a pápa.
Az albanói püspök köszöntő szavai
Az estet az albanói püspök, Vincenzo Viva nyitotta meg, aki XIV. Leó pápához intézte köszöntését, emlékeztetve a helyi egyház hálájára amiért a pápa visszatért Castel Gandolfóba. Kifejtette, hogy a koncerttel akartak köszönetet mondani és együtt osztozni a szimfonikus zene ajándékában. Bellini Normájára utalva a főpásztor azokra a nőkre és anyákra gondolt, akik a világot szétszaggató különböző háborús helyzetekben gyermekeikkel és családjukkal együtt a legkeményebb árat fizetik a konfliktusokért. Éppen bennük tükröződik vissza egy kiengesztelődött holnap reménye, Leó pápa békefelhívásai nyomán, amelyeket pápasága kezdete óta intéz a világhoz.
Paganini és Bellini
A koncerten a XIX. századi olasz zene két főszereplőjétől választottak műveket: Niccolò Paganini és Vincenzo Bellini zenéjében közös szál a dallamosság, ahol a hangszeres virtuozitás összefonódik a melodráma nyelvezetével. A Norma újraolvasata ebben az értelemben csak zongorára és zenekarra íródott, ahol a főszereplőt végigkísérhetjük a fájdalomtól a megbocsátásig és az áldozatig, amíg a személyes történet egyetemes visszatükröződésévé válik a szeretet és a béke erejének, mely képes arra – amit a librettóban jól illusztráltak –, hogy a háborús szelek dúlta levegőben is újra felhangozzon.
Ez a kívánság szállta fel Castel Gandolfo egéről, hogy egyetemes legyen. Nem véletlen, hogy a hangverseny a csillagos ég képével zárult, amelyet a zenekar mögötti kivetítőn jelenítettek meg. A koncert végén a pápa mielőtt elhagyta az Apostoli Palota udvarát köszöntötte a művészeket és a jelenlévőket, akik a hagyományos gyűrűcsókra járultak elé.
