Leó pápa váratlan látogatást tett a közép-olaszországi Szentháromság-kegyhelyre
Somogyi Viktória – Vatikán
A Szentatya meglepetésszerűen ellátogatott a vallepietrai Szentháromság-kegyhelyre július 22-én, szerda délelőtt. Az Autore-hegy sziklájába épített szentély Közép-Olaszország Lazio és Abruzzo régióinak határán található. A Szentszék Sajtóirodája által a Telegramon közzétett közlemény szerint a pápa imádkozott a kegyhelyen található, nagy tiszteletnek örvendő Szentháromság-freskó előtt, majd köszöntötte a hívőket és a szerzetesközösséget. Leó pápa, aki nyári pihenőidőszakát tölti Castel Gandolfóban, autóval utazott a Monti Simbruini-hegyen, több mint 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekvő kegyhelyre.
A szentély zarándokhelyként ismert, amely Pünkösdkor és Szent Anna ünnepén, július 26-án hívők ezreit vonzza, akik gyalogosan, zászlókkal másszák meg a hegyi ösvényeket. A barlang belső részén ősi freskók találhatók, köztük egy bizánci freskó, amely a Szentháromságot Krisztus három egyforma alakjaként ábrázolja. A szentélyből kivezető lépcsők alján található a Szent Anna-kápolna, amelyet élő sziklából faragtak. Ez a látogatás Leó pápa július 20-án, hétfőn a montecassinói apátságban tett magánlátogatását követi, ahol a globális békéért imádkozott.
A vallepietrai Szentháromság-kegyhely
A vallepietrai Szentháromság-szentély Lazio tartomány egyik legfontosabb és legszeretettebb imahelye. Egy érintetlen tájon található, melyet a Simbrivio folyó, valamint kis patakok és apró vízesések szabdalnak. Ezen a vidéken egy titokzatos festmény bukkant fel egy kis barlangban. Számos hipotézis létezik a szentély eredetéről. Ezek a hipotézisek a sok kutatás ellenére mindig elvesznek a zarándokok által szájról szájra adott népi legendákban. A legelterjedtebb népi eredetű legenda egy földművesről szól, aki egy mezőn szántott a domb tetején. Ez a földműves ökröket látott futni, amint a lenti 300 méter mély szakadékba vetik magukat. Kétségbeesetten odarohant a sziklás szakadék aljához, és látta, hogy az ökrök egy titokzatos Szentháromság-festmény előtt térdelnek. A festmény egy kis barlangban jelent meg. Egy másik feltételezett hipotézis a szentély alapítását Sorai Szent Domonkosnak (1031) tulajdonítja, amint arról a szent életrajza is beszámol.
Hagyományos gyalogos zarándoklat
A legendán túl a leghitelesebb hipotézis az, hogy menekülő keleti szerzetesek telepedtek le a remetelakban az Autore-hegy lábánál. Ezt a feltételezést a festményen látható három személy görög stílusú áldást adó testtartása is alátámasztja. A vallepietrai Szentháromság-szentély barlangjában evangéliumi jelenetek is láthatók. Az Autore-hegy (1337 méter) lábánál található istentiszteleti helyen nagy hagyománya van a gyalogos zarándoklatnak. A Pünkösdhöz közelgő varázslatos éjszakákon a környék településeiről számos zarándokmenet indul a hegyeken és völgyeken áthágva. Városaik zászlait viszik magukkal, szépen feldíszítve és fáradhatatlan „zászlóvivők” hordozzák, nem félve az esőtől, a perzselő naptól vagy a fáradtságtól. Lenyűgöző a hívők sokaságát látni, akik hosszú órákat gyalogolnak és a szabadban töltik az éjszakákat, hogy ne mulasszák el az egész évben várt találkozót.
A vénkisasszonyok sírása
Az 1700-as évek elején a Szentháromság-szentély előterében kezdték el végezni az ún. „Vénkisasszonyok sírását” a Szentháromság ünnepének reggelén. A közeli Vallepietra városából érkező, fehérbe öltözött „zitelle” (vénkisasszonyok) éneklik a zarándokokat megtérésre hívó dicsőítést. Manapság ez a hagyomány jelentős átalakuláson ment keresztül, de megőrizte az intenzív és részvételen alapuló vallásos érzületet. A szentély előtti téren az 1960-as években egy szabadtéri oltárt építettek, amelyet egy nagy, görög kereszt alakú baldachin véd, amely műholdfelvételeken is látható. A kegyhelyről kivezető lépcsők lábánál található a Szent Anna-kápolna, amelyet szerzetesek faragtak az élő sziklából Szent Annának a 19. század óta terjedő tiszteletére.
