Leó pápa a Római Egyházmegye által támogatott rászorulókkal ebédelt
Edoardo Giribaldi / Somogyi Viktória – Vatikán
„Beszéd nélkül jöttem, de éhesen” – kezdte köszöntőjét Leó pápa. A Borgo Laudato si'-t keretező nagy fák hűvös menedéke alatt, a Castel Gandolfo-i pápai villa kertjében, ahol a természet a béke és a nyugalom terét tükrözi, XIV. Leó július 11-én együtt ebédelt közel kétszáz kiszolgáltatott emberrel, köztük 35 gyermekkel, akiket a Római Egyházmegye támogat. Míg a nyári hőség arra ösztönöz minket, hogy egyetlen falatot se hagyjunk a megrakott asztalokon, a pápa az áldás és a „testvériségben” megélt nap kezdete előtt mondott rövid köszöntőjében egy másik, mélyebb éhségre hívta fel a figyelmet. „A hiteles szeretet utáni éhség, egy olyan Egyház utáni éhség, amely valóban tudja, hogyan nyissa ki kapuit, hogyan fogadjon be és köszöntsön mindenkit; ahol szeretet van mindenki iránt, és ahol senki sem ellenség, ahol mindannyian tudjuk, hogyan tapasztaljuk meg a kiengesztelődést, a megbocsátást és a békét.”
Hídnak lenni egy jobb társadalom felé
Először Fabio Baggio bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztérium helyettes titkára és a Laudato si’ Felsőoktatási Központ főigazgatója, Baldo Reina bíboros, a Római Egyházmegye helynöke és Luis Marín de San Martín érsek, a Szeretetszolgálati Dikasztérium prefektusa üdvözölte a jelenlévőket. Ezt követően Leó pápa emelkedett szóra és a „hídépítő” (pontifex) címét illetően ezt a kifejezést fejtette ki. Egy kép, amely ma már nemcsak rá vonatkozik, hanem azokra is kiterjed, akik bár rászorultak, de egy asztalhoz ülnek vele. „És ma szeretnénk hidat építeni mindannyiótokkal, a családotokkal és a társadalommal, amelyben élni akarunk” – fogalmazott XIV. Leó. Egy olyan társadalom, amely igazságot gyakorol, felszámolja a szegénység okait, az igazságtalanságot és mindent, ami még mindig a becstelenséget táplálja a világon. Lényegében ez „az egyház, amely lenni akarunk”.
Egy másik világ építése
Leó pápa ezután köszönetet mondott a kezdeményezés megszervezéséért a felelősöknek, hangsúlyozva az együttlét értékét és a „találkozás szellemét” egy asztal körül, ahol Jézus mindig jelen van. „Valóban egy más világot építünk, a remény világát, egy olyan világot, amely fény e világ közepén; sokszor ezt a valóságot, sokszor ezt a világot valóban megtöri az erőszak, a gyűlölet, a diszkrimináció” – állapította meg XIV. Leó. A pápa beszéde végén mindenkit együttműködésre buzdított, hogy igazságot, békét és szeretetet hozó egyház legyen. A közös ételek megáldása után köszöntötte a jelenlévőket, majd asztalhoz ült azokkal a rászorulókkal, akik eljöttek a Borgo Laudato si’-be, hogy vele töltsenek el egy délutánt.
