Leó pápa videóüzenete a 10. Osztrák Klímavédelmi világtalálkozóra: hit, remény, szeretet által
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Az ökológiai kérdésnek erkölcsi dimenziója is van
A világ száz országából érkezett ezer résztvevő június 16-án hétfőn a bécsi Hofburgban tartott 10. Osztrák Klímavédelmi világtalálkozójára Leó pápa videóüzenet küldött, melyben arra kéri a fórumot, hogy ne tévessze szem elől a tágabb kontextust és ezért a hit, a remény és a szeretet keresztény erényei témáját ajánlja megfontolásra, amelyek segíthetik a csúcstalálkozó munkáját. Üzenete elején Leó pápa megállapította, hogy a fenntarthatóság, az integrált ökológia és a teremtésvédelem évtizedek óta az Egyház érdeklődének a középpontjában áll, tudatában annak, hogy az ökológiai kérdésnek erkölcsi dimenziója is van, hiszen a környezeti válság a kortárs társadalmi-gazdasági válság ökológiai aspektusa. A pápa ezért arra kéri a fórumot, hogy ne tévessze szem elől a tágabb kontextust és ezért a hit, a remény és a szeretet keresztény erényei témáját ajánlja megfontolásra, amelyek segíthetik a csúcstalálkozó munkáját.
A vallásos hit erősíti az élet védelmének és a természet gondozásának általános vágyát
Leó pápa a hit témájával kezdett, mert a vallási dimenzió igenis elengedhetetlen a probléma megfelelő kezeléséhez. A teremtő Istenben való hit arra indítja a hívő embert, hogy még nagyobb felelősséget vállaljon a teremtésvédelemben, ahogy Ferenc pápa írta a Laudato si enciklikában: „Annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat s nem is a keresztény tapasztalat másodlagos szempontja”
(LS 217). Továbbá, számos vallási hagyomány hívei a „teremtést” isteni ajándékként értelmezik. Hasonlóképpen, a különböző vallások is megerősítik, hogy az élet szent, ezért tiszteletben kell tartani. Ezért azt mondhatjuk, hogy a vallásos hit erősíti az élet védelmének és a természet gondozásának általános vágyát. A mély etikai alapokat együtt kell vizsgálni, hogy világossá váljon, hogyan kapcsolódnak azok egymáshoz és világítják meg egymást, hiszen az alapvető személyi és társadalmi kérdések szorosan összefüggenek a klímaválsággal, amely a tágabban vett társadalmi-gazdasági válság egyik, méghozzá kritikus megnyilvánulása. Ha ugyanis nem foglalkozunk velük, a környezetvédelem technikai megoldásának esélye sem lesz kívánt célja elérésére. Leó pápa azt is kéri a fórumtól, hogy fordítson különös figyelmet a legszegényebbekre, akik leginkább kitettek a környezetkárosodásnak.
A Biblia tele van példákkal arra, hogyan győzheti le az emberek félelmeit a remény
A második téma a reményhez fordul, hiszen az előttünk álló kihívások globális jellegűek, ami miatt sok ember aggódik. Mind nyilvánvalóbb, hogy a békét veszélyezteti a teremtés tiszteletének hiánya, a természeti erőforrások kifosztása és az éghajlatváltozás miatti életminőség fokozatos romlása. Ezek a kihívások nemzetközi együttműködést, valamint összetartó és előrelátó, sokoldalú közös munkát igényelnek a hatékony megoldások megtalálásához. Gyakran azonban különféle félelmek merülnek fel az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos tanácskozások és tárgyalások során: az irányváltástól való félelem, a hatalomvesztéstől való félelem és a bizonytalan kimeneteltől való félelem. Csak ezeknek a félelmeknek a leküzdésével tudunk együttműködni a helyes megoldások megtalálásában. A pápa szerint itt tudnak a vallási vezetők és közösségek különleges meglátásokat nyújtani a társadalmi és környezetvédelmi erőfeszítések támogatásához, mert a Biblia tele van példákkal arra, hogyan győzheti le az emberek félelmeit a remény, amely végső soron magának Istennek az ajándéka. Ebből a szempontból tehát a remény erőteljes hajtóerő lehet. Ezért a pápa szerint kívánatos, hogy a COP30 találkozáson elért eredményeket egy igazságos átmenet kövesse olyan társadalmak felé, ahol a közjó elsőbbséget élvez a profittal szemben, és ahol a gazdasági modellek a szolidaritáson és az emberi méltóságon alapulnak. Ehhez azonban az szükséges, hogy a gazdagabb országok teljesítsék a szegényebb országok pénzügyi támogatására vonatkozó kötelezettségeiket. Szükségünk van egy új, emberközpontú nemzetközi pénzügyi keretrendszer kidolgozására is, amely biztosítja, hogy minden ország, különösen a legszegényebbek és a klímakatasztrófáknak leginkább kiszolgáltatottak, kiaknázhassák teljes potenciáljukat, miközben tiszteletben tartják polgáraik méltóságát
A csúcstalálkozó legyen gyümölcsöző a szükséges párbeszéd előmozdításában
Végül az üzenet a szeretet témáját elemzi a teremtésvédelem szempontjából. Leó pápa hangsúlyozza a környezetről való gondoskodás fontosságát, amely magában foglalja azt, amit Ferenc pápa „polgári és politikai szeretetnek” nevezett (vö. LS 228-232). Ez a szeretet a kulcsa a hiteles fejlődésnek, mivel „ahhoz, hogy a társadalom emberibbé és személyhez méltóbbá váljon, újra kell értékelnünk a szeretetet a társadalmi életben – politikai, gazdasági és kulturális szinten –, a cselekvés állandó és legfőbb normájává téve azt[...]. Ebben a keretben, a mindennapi apró gesztusok fontosságával együtt, a társadalmi szeretet arra ösztönöz minket, hogy olyan átfogó stratégiákat dolgozzunk ki, amelyek hatékonyan megállítják a környezetkárosodást, és elősegítik a gondoskodás kultúrájának kialakulását, amely áthatja az egész társadalmat” (LS 231). Leó pápa reméli, hogy megfontolásai előmozdítják ezt a gondoskodási kultúrát, és ezáltal hozzájárulnak a szeretet civilizációjához. Kedves barátaim, e hitre, reményre és szeretetre összpontosító gondolatokkal azért imádkozom, hogy a csúcstalálkozótok gyümölcsöző legyen a szükséges párbeszéd előmozdításában, hogy hatékony megoldásokat találjunk a teremtés csodálatos ajándékának védelmére, és készségesen kérem mindannyiótokra Isten bölcsessége és békéje ajándékait – zárul Leó pápa üzenete, melyet június 16-án a Bécsben tartott 10. Osztrák Klímavédelmi világtalálkozóra küldött.
