A pápa a madridi egyházmegyéhez: Az evangéliumi öröm tanúiként a sokféleség egységében!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Ebben a stadionban ma este a madridi egyház bombagólt lőtt
XIV. Leó pápa, aki közismert sportoló, a találkozó kezdetén rögtön megérintette a „hitbéli szurkolók” szívét: „El tudom képzelni, hogy mit is jelent egy focista életében, ha ebben a stadionban gólt szerez. Ám itt ma este a madridi egyház egy bombagólt lőtt!” – szólt rögtönözve Leó pápa, utalva a nagyszerű tanúságtételekre, énekekre és játékokra. Spontán megjegyzését a madridi hívek, fiatalok és felnőttek szűnni nem akaró tapssal jutalmazták. Ez az este a hit nagyszerű himnusza és a pápa örömmel csatlakozik az Isten dicséretéhez és erősíti a szép egyházi család kötelékeit, amely a polifónia, vagyis az egységben rejlő sokféleség művészetét tanulja – kezdte beszédét a Szentatya. A közösség megteremtéséhez a szíveknek kell énekelni felszabadultan, mely az Egyházban egyedülálló módon a liturgiában valósul meg, a megszabadító üdvösségtörténet nagy Emlékezetében. Az éneklés olyan szükséglet, amely áthatja az együttélést és arra indítja a kultúrát, hogy maradjon nyitott a jövő előtt.
A sokszínűség válik erőforrássá a meghallgatás és a párbeszéd révén
A főváros Madrid lakóinak öröme átterjed az idelátogatókra, ha a múlandó érzelmet tartós életformává alakítja, amely megújítja az egyéneket, a csoportokat és az egész egyházmegyei közösséget. Az apostolok ezért szólítanak fel oly gyakran az írásaikban az örvendezésre, hiszen „Krisztus szeretete ma is sürget minket” (2Kor 4,14). Erről tettek ma este többen tanúbizonyságot, hogy a keresztség valóban megváltoztatta az életüket, mert ami bennük volt, átalakult és szolgálattá vált a közösség javára. Leó pápa Magnifica Humanitas enciklikája is – Nehémiás látomásán keresztül – arra utal, hogy az egész közösség nekifog Jeruzsálem újjáépítéséhez. Éppen a sokszínűség válik erőforrássá a meghallgatás és a párbeszéd révén, mely közös alapja az igazságosságnak és a testvériségnek. Így épül fel egy különleges kapcsolat az Egyház és a Város között, a munka és a közelség kapcsolataiban, mert napjainkban a keresztény küldetés egyre inkább a nagyvárosi közösségekben mutatkozik meg, ahol „egy új kultúra lüktet és készül”. A szinodális út lehetővé tette számunkra, hogy mélyebben megismerjük és meghallgassuk egymást azokban az összefüggésekben, amelyekben az egyházmegyei közösség él és formálódik.
Az igazság szimfonikus és mindig felülmúl minket
Ezért olyan fontos, hogy ne vonuljunk vissza abba a valóságba, amelyben már biztonságban érezzük magunkat, mert ahhoz, hogy elérjük a város szívét, ápolnunk kell azt a tudatosságot, hogy az igazság szimfonikus és mindig felülmúl minket, ápolnunk kell a vágyat, hogy megtaláljuk a Feltámadottat, aki mindig előttünk jár és megelőz minket. Az Úr keresése és követése a feltétele a mai evangelizációnak, hiszen ma ezt mindjobban érezzük, hogy a nagyvárosokban már nincsenek térképeink a magabiztos navigációhoz. Ezért újra kell tanulnunk a figyelem lelki művészetét, amely nélkül még az evangélium hirdetése is azzal a kockázattal jár, hogy személytelen ismételgetéssé válik. Az Egyház jelenléte egy nagyvárosban az üdvösség e misztériumának példabeszéde, ahogy azt Jónás könyvében olvassuk. Az sem véletlen, hogy éppen a városokban alapították az apostolok a születő Egyházat, ahol az elutasítás mellett befogadással is
Az ember visszatérhet a hithez, vagy pedig megtapasztalhatja azt először felnőttként
„Semmi se zavarjon, semmi se ijesszen meg!” – idézte a Szentatya Avilai Szent Teréz énekét és azt kérte, hogy egyházmegyei egyházként együtt kínálják fel evangéliumi tanúságtételüket. Higgyenek abban, hogy az ember visszatérhet a hithez, vagy pedig megtapasztalhatja azt először felnőttként. Készüljenek fel arra, hogy ezek az új kezdetek nem kivételek, hanem egy új missziós szabály. A plébániai és egyházmegyei tanácsok célja az, hogy megváltoztassa az ember érzékenységét azáltal, hogy mélyebben meghallgatjuk, mit mond a Lélek az Egyháznak. Amikor ez megtörténik, akkor az imádás életté válik, és akkor ott testvéri és szolidáris kötelékek születnek az emberek között. Leó pápa arra kérte a papokat, hogy ismerjék meg a közösségi megkülönböztetés gyakorlatát, mint a szinodalitás nagyszerű lehetőséget, hiszen az segít minden egyes közösségnek, hogy kiemelkedjen elszigeteltségéből és hogy megtapasztalja a Szentlélek örömét. Az öröm fakasztotta jóság pedig sokat segít a félelmek legyőzésében. Legyetek mindenki számára olyanok, mint egy nyitott Biblia: Isten Igéje ragyogjon az arcotokon és az életetekben! A szeretet valójában az a nyelv, ami otthon érzi magát mindenkiben – zárta beszédét hétfőn este Leó pápa a madridi Bernabéu stadionban tartott egyházmegyei találkozón.
