Leó pápa a barcelonai fiatalokhoz: Éljetek az éjszaka sötétjében keresés lehetőségeivel!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Nikodémushoz hasonlóan mi is zarándokok vagyunk az éjszakában – kezdte beszédét a pápa. Életünk egésze örömeinkkel és kudarcainkkal együtt állandó keresésünk kifejeződése, hiszen a szeretet koldusai vagyunk, éhezzük és szomjazzuk az igazságot, keressük az élet teljes értelmét. Miközben apró lépésekkel haladunk előre, párbeszédet kell folytatnunk saját emberi létünk árnyaival, mert hiányzik belőlünk a teljes igazság, hiányzik belőlünk a saját misztériumunk és mások valódi arcának mély ismerete, ezért fényt keresünk, amely megvilágítja az utat.
Nikodémus keresése a hit útjáról szól nekünk, mely nem párhuzamos út az emberi lét útjával, hanem a két út mindig összefonódik. A hit útját tárta fel neki Jézus: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta nekünk” és benne örökre eggyé vált a testünkkel. Ő mindig az Atyja mellett van, és mellettünk áll, így mindabban, ami vagyunk és amit teszünk, Isten jelenlétében vagyunk, mert tudjuk az apostollal: „életünk Krisztussal el van rejtve Istenben” (Kol 3,3). Mégis, időnként megtapasztaljuk a hit sötétségét, a hittel való küzdelmet, a lelki fáradtságot, az evangélium hívásával szembeni elégtelenség érzését, a kudarcaink keserűségét és a félelmet, hogy nem vagyunk képesek rá.
Az éjszaka „üres terében” lehetőség nyílik egy új élet befogadására
Nikodémus arra tanít minket, hogy az életünk útját kísérő éjszakák az áldás helyei, az újjászületés terei lehetnek, mint egy anyaméh, amely mindig új életet szül. Ezek az éjszakák lecsupaszítanak minket, leveszik emberi és vallási álarcainkat és visszavisznek egy olyan alázatos lelkületbe, melyben tudjuk, hogyan tekintsünk önmagunkra az igazságban, és immár úgy haladjunk előre, mintha tiszta fény tárulna elénk mindenre, mindenkire, még Istenre is. Az éjszaka „üres terében” lehetőség nyílik egy új élet befogadására, a változásra és a megújulásra, a „felülről születésre”, ahogy Jézus mondja Nikodémusnak, hiszen Isten nem megítélni jött a világba, hanem hogy örök életet adjon azoknak, akik benne hisznek. Ezért tehát ne ítélkezzünk az „éjszakák” felett, hanem Nikodémushoz hasonlóan mi is induljunk el, továbbra is az Úrhoz fordulva, megnyílva a Lélek sugallatai előtt. Soha ne hagyjuk abba ezt a keresést, a kérdezést és a párbeszédet Istennel és egymással, még az éjszaka közepén sem! Nyissuk meg magunkat a Lélek ajándékának, keressük az Urat, mint Nikodémus, és fogadjuk be evangéliumának világosságát! Adja meg nekünk az Úr Szűz Mária közbenjárására, hogy megnyíljunk Előtte, és hogy Lelkének szele megrázzon minket – zárta homíliáját Leó pápa.
