Leó pápa: Az életszentség ma is a keresztény hit szépségének legnagyobb meggyőző ereje
Gedő Ágnes - Vatikán
Leó pápa örömmel köszöntötte az Evangelizálás Dikasztérium plenáris ülésének résztvevőit, akik a világ evangelizálása alapvető kérdéseinek szekciójához tartozóan eszmét cseréltek az előttünk álló kihívásokról. A Szentatya megosztotta velük az egyház életére és a jövőre vonatkozó gondolatait. Elsőként köszönetet mondott a tavalyi szentévben nyújtott nagyszerű munkáért, amelyet az Evangelizálás Dikasztérium végzett. Kegyelmi időt éltünk meg, amely alatt 33 millió zarándok érkezett Rómába. Ez óriási szervezési feladatot jelentett, ami a kedvező fogadtatásban és főként a lelki dimenzióra való odafigyelésben mutatkozott meg, hiszen az Úr bőséges ajándékaival árasztotta el a híveket.
Világunknak nagy szüksége van a reményre
A négy pápai bazilika szentkapuin való átjutás mellett a helyi egyházak is intenzíven élték meg a szentévet. Az egész világon a remény vált a keresztény élet főszereplőjévé. A „kisebb testvér” magával vonzza a másik kettőt is, a hitet és a szeretetet, melyet hirdetni kell, erőteljesen és meggyőzéssel megélni. A világ ma jobban szomjazza a reményt, mint valaha – jelentette ki Leó pápa. Békében és abban a bizonyosságban akar élni, hogy föl lehet építeni egy Isten gyermekeihez méltó várost, mely át van szőve reménnyel és valódi, nem csalóka célokat kínál. Ne törjük meg ennek hirdetését, mely tanúságtételünkben válik láthatóvá, amikor Isten igéjéhez hű tanítványok vagyunk.
Az evangelizálásnak kell továbbra is motiválnia az egyetemes egyház és a helyi közösségek minden tevékenységét. A hitet ugyanis csak így lehet mindig újra felfedezni a maga szépségében és hitelességében. Az evangélium hirdetése, mely reményt táplál, nem egy utópikus elképzelés, hanem olyan tanúságtétel, mely vonzó, mivel a szeretetre és az igazságra hív.
A nyugati társadalmak vallási életének válsága és az egyház küldetése
Nem szabad alábecsülnünk a hit válságát, mely főleg a nyugati országokban jelentkezik, azokkal a társadalmi és kulturális tényezőkkel együtt, melyek széles körben a vallás iránti közönyhöz vezettek – állapította meg beszédében a pápa. A hit sokak életében már nem tűnik fontosnak. Ez viszont azzal a veszéllyel jár – melyet nem mindig érzékelünk a maga súlyosságában -, hogy az ember megszűnik keresni az élet értelmét. A nagy egzisztenciális kérdéseket elkerülik, miközben széles körben terjed a technológia kultúrája, aminek minden igényt ki kellene elégítenie.
A Krisztussal való találkozás képes visszaadni az emberi élet értelmének és értékének teljességét, az egyház pedig ráébred arra, hogy a feltámadt Úrtól kapott küldetése mindig időszerű marad. Senki nem helyettesítheti az egyházat ebben a sürgős küldetésben, amelyre szükség van ahhoz, hogy biztos alapokat nyújtson az emberiség jövőjéhez, hogy az a béke, az igazságosság, a szabadság és a testvériség jövője legyen.
Az igehirdetés fontossága
Amint az a januári konzisztóriumon kiderült, Ferenc pápa Evangelii gaudium – k. apostoli buzdítása továbbra is fontos támpontot jelent, mely nem pusztán új tartalmakat vezet be, hanem elsősorban a keresztény és egyházi identitás közepeként tekint az igehirdetésre. Leó pápa ezért arra szólította az Evangelizálás Dikasztérium plenáris ülésének résztvevőit, hogy forgassák a pápai buzdítást és használják munkájukban minden szinten, hogy elősegítsék a Krisztusközpontú és kérügmatikus küldetést, mely a Krisztussal való találkozásból születik, ami képes átalakítani az életünket.
A fiatalok az evangéliumban találják meg a boldogság titkát
Nagy figyelmet kell fordítani a fiatalok lelkiségi törekvéseire, ahogyan az a fiatalok szentévi találkozóján egyértelműen kiderült. Az új generáció nem zárkózik el az evangéliumtól, sőt, sokan jobban meg akarják ismerni, amikor találkoznak vele, mert érzékelik, hogy ott rejlik a valódi boldogság titka. A pápa biztos benne, hogy az Evangelizálás Dikasztérium hatványozottan figyel erre az igényre, mely hiteles és következetes választ vár tőlünk. Az evangelizálás nem a struktúrák hatékonyságára vagy a társadalmi fontosságra épít, hanem azt az utat követi, amelyet a Szentlélek mutat, hogy sokakat Krisztushoz vezessen, az ő üdvözítő szavához, szeretetéhez, mely megújítja az életet.
A túlmediatizált és fogyasztói társadalmak kihívásai
Az evangelizációnak ma megváltozott feltételekkel és működési mechanizmusokkal kell szembesülnie a generációk közötti hitátadás folyamatában. A világ egyes részein a hitátadás megtorpant, ez pedig új kihívások elé állít minket. A fiatal nemzedékekben egyfajta lelki szegénység jelentkezik, kevés a motivációjuk és az eszközeik arra, hogy szabadon megérleljék magukban a hithez való csatlakozást, ami értelmet ad az életnek. Hála Istennek sok olyan tapasztalat is van szerte a világon, melyen keresztül a keresztény közösségek, társulatok, mozgalmak, egyházi csoportok találkoznak a fiatalokkal, meghallgatják őket, párbeszédet folytatnak velük. A túlmediatizált és fogyasztói társadalmakban elterjedt kulturális légkör csökkenti azt a képességet, hogy türelemmel, kitartóan és kritikus szellemben megdolgozzanak a személyes igazságkeresés folyamatáért. Félő, hogy minden egyes üzenetet csak egy véleménynek érzékelnek a sok közül – figyelmeztetett XIV. Leó pápa.
Hitelességgel tehetjük vonzóvá a kereszténységet
A hitátadás ebben a helyzetben olyan személyes és közösségi találkozásokon keresztül valósul meg, ahol a keresztény hit örömét, az evangéliumi élet következetességét tapasztalják meg. Nem attól lesz vonzó a kereszténység, ha felhígítjuk annak tartalmát és enyhítjük az elvárásokat, hanem attól, hogy alázattal és bátran tanúskodunk az útról, az igazságról és az életről, ami sok embert megtérített és megszentelt. Ahogy XVI. Benedek pápa megállapította, ma olyan emberekre van szükségünk, akik egy felvilágosult és megélt hiten keresztül teszik hihetővé Istent a világban. Olyan emberekre van szükségünk, akiknek értelmét Isten világosítja meg és akiknek szívét Isten nyitja meg, hogy ezáltal megszólítsanak ők is másokat. Isten csak olyan embereken keresztül térhet vissza az emberekhez, akiket megérintett Isten. Az életszentség ezért mindig a legmeggyőzőbb formája a keresztény hit szépségének, mely túlmutat minden időn és minden kultúrához szól.
Hitoktatás, katekumenek és bérmálkozó fiatalok megtartása
Leó pápa kitért még a hitoktatás fontosságára, mely alapvetően határozza meg az egyház életét, képzési feladatát és a hitátadást. Nem szabad, hogy a közösség örömteli szolgálata a katekumenek befogadására és támogatására véget érjen a keresztség szentségének kiszolgáltatásával. A következő feladat is legalább ekkora felelősséget kíván, vagyis, hogy megfelelő környezetet nyújtsanak azoknak, akik Krisztushoz és egyházához csatlakoztak. Ahhoz, hogy élő maradjon a hit, amelyet a keresztségben választottak, a plébániai közösségeknek a keresztény élet magas szintű elvárásaira kell törekedniük. Ezáltal biztosítanak teret az újonnan megkeresztelteknek a következetes fejlődéshez, a személyes kapcsolatok gyümölcseként, amelyeket kölcsönös szeretetben és szolgálatban élnek meg.
Hasonló odafigyelésre van szükség a bérmálkozó fiatalok esetében is. Leó pápa minden olyan kezdeményezést támogat, amely segíti őket a hit útjának folytatásában, hogy emberi és keresztény fejlődésüket szolgálja. Ezek a törekvések akkor lesznek valóban hatékonyak, ha személyesen foglalkoznak minden egyes fiatallal, visszatükrözve az Úr egyetlen és személyes szeretetét.
A Szentatya beszéde végén köszönetet mondott az Evangelizálás Dikasztérium tagjainak, akik hozzájárulnak a pápa szolgálatához és az egész egyház javához, majd Szűz Mária, az evangélium tökéletes és missziós tanítványára bízva őket apostoli áldását adta rájuk.
