A COMECE felvázolja Európa jövőképét a populizmus és a háborúk ellen

Davide Dionisi / Somogyi Viktória – Vatikán

„A mai audiencia különösen szívélyes, közvetlen és nyitott volt a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban. Az alaphangulatot az jellemezte, hogy erős harmónia uralkodott munkánk és a pápa tanítása, álláspontja és kezdeményezései között.” Ezek voltak Mariano Crociata püspök, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottsága (COMECE) elnökének szavai a Vatikáni Rádió székházában tartott sajtótájékoztatón, miután a COMECE elnöksége május 21-én délelőtt találkozott XIV. Leó pápával.

Az EU küldetésének gyengülése

„Az Európai Unió” – jelentette ki Crociata püspök – „a béke projektjeként született, és gyökereiben és identitásában a béke rejlik. Ezért hivatott előmozdítani a párbeszédet az országok és a nemzetközi intézmények között, ugyanakkor elősegíteni a multilateralizmust, ahogy a pápa kifejezetten emlékeztetett rá.” Ugyanakkor a COMECE elnöke megjegyezte, hogy az EU küldetését egy erős polarizációval jellemzett világban „gyengíti az egység hiánya, többek között a populizmus eredményeként”.

Az értékek előmozdítása

Crociata püspök szerint „az Evangélium és az egyház társadalmi tanításának szavai, a ma minket foglalkoztató kérdésekre alkalmazva” továbbra is alapvető fontosságúak. A COMECE elnöke hangsúlyozta, hogy ez a lényeg, és „ebben nem hátrálhatunk meg félelemből, kényelemből, vagy ami még rosszabb, esetleges politikai preferenciák miatt. Feladatunk túlmutat a megosztottságon, a többségen és a kisebbségen: vagyis az, hogy az emberiség és a mai Európa szolgálatában álló értékeket előmozdítsuk.”

Európa konferencia 2027-ben

Crociata püspök azt is hangsúlyozta, hogy a püspökök benyújtották a pápának azt a javaslatot, hogy 2027 őszére szervezzék meg az „Európa újragondolása” című konferencia második kiadását. Ez pontosan tíz évvel lenne az első konferencia megtartása után, amelyen mintegy 300-an vettek részt a Vatikánban, köztük az Európai Unió és tagállamainak politikai képviselői, tudósok és az egyházak képviselői. „Az eseményt különösen fontos pillanatnak szánják az elmélkedésre és a párbeszédre azokkal a kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel Európa és az egész világ szembesül” – magyarázta a COMECE elnöke.

Párbeszéd és békés együttélés

Antoine Hérouard dijoni érsek, a COMECE egyik alelnöke az „egységre és békére épülő” Európa eszméjéről beszélt. „A párbeszéd és a békés együttélés előmozdításához szükséges feltételek megteremtése olyan felelősség, amely túlmutat a törvényeken és az intézményeken.” Ezt illetően a francia érsek hangsúlyozta, hogy Európára sok más ország és kontinens is számít, „különösen egy olyan történelmi pillanatban, amelyet az európai és közel-keleti háborúk jellemeznek”. Megjegyezte, hogy ez egy olyan valóság, amelyre egyházként azt a hívatást kaptuk, hogy megéljük és tanúskodjunk róla. „Nem vagyunk politikai szereplők, és nem törekszünk politikai eredményekre, de elismerjük, hogy bizonyos elvek összhangban vannak az európai projekttel” – jelentette ki a dijoni érsek.

A bevándorlók és a populizmus

Czesław Kozon koppenhágai püspök, a COMECE másik alelnöke a bevándorlók helyzetére összpontosított, és sajnálkozva kijelentette, hogy „sajnos a bevándorlókat gyakran bűnbakká, a társadalom ellenségévé teszik”. „A bevándorlás kérdése már évtizedek óta létezik, és jól ismert” – állapította meg –, „de ami viszonylag újnak tűnik az az a mód, ahogyan a populizmus felhasználja, és állítólagos fenyegetéssé alakítja számos társadalom számára.” Kozon püspök emlékeztetett arra, hogy „a katolikus egyház, különösen az észak-európai országokban, nagyrészt – egyes esetekben túlnyomórészt – bevándorlókból áll, akiket nemcsak humanitárius okokból, hanem az egyház élő részeként is szívesen látnak.” A főpásztor kifejezte, hogy jelenlétük gazdagodásként érzékelhető: olyan helyzetekben, ahol egyes plébániák az eltűnés veszélyével néztek szembe, a bevándorlók érkezése új életet hozott. „Ezért, mint az északi országokban élő egyház legalább két okunk van arra, hogy a migránsok mellett álljunk: egyrészt humanitárius okok, másrészt valódi egyházi okok.”