Keresés

A vietnami püspökök a vatikáni kertekben A vietnami püspökök a vatikáni kertekben  

XIV. Leó pápa ad limina látogatáson fogadta a vietnami püspököket

Miközben Leó pápa tizenegynapos apostoli útját járta Afrikában, a vietnami katolikus püspökök megkezdték ad limina látogatásukat a Vatikánban és sorra járták a Szentszék különféle alapintézményeit, dikasztériumokat és pápai tanácsokat, hogy a megbeszélések során tájékoztatást adjanak a helyi egyház helyzetéről és megbeszéljék a problémákat.

P. Vértesaljai László SJ - Vatikán              

A Szentatya április 24-én pénteken délelőtt az Apostoli Palotában fogadta a vietnami főpásztorokat, akik utolsó alkalommal 2018. március 3-tól 9-ig vettek reszt ad limina látogatáson, amikor Ferenc pápa fogadta őket.  

A vietnami katolikus egyház az ázsiai térség legdinamikusabban fejlődő helyi egyháza, amit a számok is szépen mutatnak. A 102 millió lelkes Vietnam lakosainak mintegy 8 százaléka római katolikus, de a megtérések és keresztelések révén számuk folyamatosan növekszik. A buddhizmus a hagyományos vallás, de napjainkban már csak öt százalék a követőik száma. A vietnami kommunizmus ateista propagandája nagyon nagy kárt tett a hívő emberek életében. 2019-es felmérés jegyében az ország 86 százaléka vallotta magát vallástalannak, akiknek többsége ateista. Egyházszervezetét tekintve a vietnami egyház három érsekségből és 27 egyházmegyéből áll, melyekben mintegy 2200 plébánián folyik a hitélet. Papjaik száma körülbelül hatezer és a lelkipásztori, oktatói-nevelői munkát harmincezer férfi és női szerzetes támogatja, míg a hitoktatók száma ötvenezer. A hivatások nagy száma teszi lehetővé, hogy mind több helyre, így Magyarországra is küldjenek missziós papokat.        

A vietnami katolikus egyház története

Az első kapcsolatfelvételek a kereszténységgel 1533-ban indultak. Az ország evangelizációjának első jelentős lépéseit a dominikánusok, a ferencesek és a jezsuiták tették meg. 1627-ben érkezett Alexandre de Rhodes francia jezsuita atya Vietnamba. Megalapította a „Mennyország Urának Háza” nevű intézetet hitoktatók számára az ország északi részén, hogy világaikat képezzen, akik segíthetik a kevés létszámú papot és helyettesíthetik őket főként a katekézisben. 1630-ban betiltották a kereszténység terjesztését Vietnamban. Az egyház azonban titokban továbbra is fennmaradt. 1659-ben két katolikus Apostoli Vikariátust állítottak fel, 1670-ben megtartották a vietnami püspökök első zsinatát. 1673-ban a Szentszék hivatalosan is elismerte a „Mennyek Urának Háza” intézményét. Rhodes atya időközben alaposan tanulmányozta az ország nyelvét és ő tette át az eredeti vietnami nyelvi jeleket a latin ábécére, és ennek következtében mind a mai napig Vietnam hivatalosan használt írása a de Rhodes atya által kidolgozott rendszer. A számos misszionárius – még a 19. századi üldöztetések idején is – továbbfejlesztette a vietnami nyelvtant, ami végül egy igazi nemzeti irodalom kialakulásához vezetett.

A 19. században Vietnamban a keresztényeket üldözték. Az egyház azonban tovább növekedett. 1933-ban megválasztották az első vietnami születésű püspököt. 1950-ben a körülbelül 19 milliós lakosságból körülbelül 1 400 000 keresztény volt.  A véres függetlenségi háború után Franciaország kivonulásával az ország két részre szakadt: északra kommunista befolyás alatt, délre pedig nyugati befolyás alatt. Ezután tömeges keresztény-elvándorlás indult meg dél felé: becslések szerint körülbelül 800 000 menekült, többnyire katolikus, hagyta el otthonát. Teljes plébániák és egyházmegyék vándoroltak ki, püspökeikkel együtt. Eközben északon a rezsim gyakorlatilag felszámolta a kereszténységet: minden külföldi misszionáriust kiutasítottak, a szemináriumokat bezárták, az iskolákat pedig államosították. Az istentiszteleteket csak a vietnami békepapok folytathatták. Vietnamban a Dél és Észak közötti háború az Egyesült Államok beavatkozásával 1976-ig dúlt, amikor az egész országot kommunista uralom alatt újraegyesítették.

1976-tól napjainkig

A „Vietnami Szocialista Köztársaság” megalakulása óta a Kommunista Párt kemény elnyomást gyakorol a keresztények ellen. Ami az 1950-es évek elején Északon történt, az megismétlődött Délen is: misszionáriusokat és külföldi papokat kiutasítottak, szigorúan korlátozták a keresztény vallásszabadságot, és sok papot koncentrációs táborba internáltak. A rezsim megakadályozta az új püspökszentelések bevezetését, és korlátozott számú férőhelyet szabtak meg a szemináriumokban. A vietnami alkotmány papíron rögzíti a vallásszabadság jogát, gyakorlatilag azonban adminisztratív feltételekkel szabályozza annak gyakorlását. A vietnami püspökök 2025 októberében kelt pásztorlevelükben a 2026-os idei év feladatát így határozták meg: „Minden keresztény misszionárius tanítvány: ’Ti vagytok a világ világossága’ (Mt 5,14).” Ez egy értékes lehetőség a papság számára, hogy valódi „missziós megtérést” vállaljon, hogy figyelmüket a missziós szellemre, mint a papi élet központi tengelyére irányítsák.

 

24 április 2026, 14:54