Máriához hasonlóan minden embert anyai szívvel szeressünk! – Leó pápa a „Szív Anyja” kegyhelyen
Vertse Márta - Vatikán
XIV. Leó pápa vasárnap délután helyi idő szerint negyed ötkor érkezett meg Muxima helikopter leszállóhelyére, ahol a helyi hatóságok képviselői fogadták. A Szentatya pápamobilon folytatta útját a Luandától délkeletre fekvő nyugat-angolai Bengo tartomány Quiçama településének „Mama Muxima”, a „Szív Anyja” szentélye felé, amelyet az ország legnagyobb, Kwanza nevű folyója partján építettek a portugálok a XVII. században. Csaknem 300 éven át ezen a helyen gyűjtötték össze a rabszolgákat, akik megkezdték visszatérés nélküli útjukat az amerikai földrészre. A Szeplőtelen Fogantatás ősi képét őrző szentély nemzedékek óta fontos búcsújáró hely. Minden augusztusban és szeptemberben nemzeti zarándoklatokat szerveznek, amelyeken többezer hívő vesz részt. Mária iránti tiszteletük kifejezéseként térden állva haladnak végig a templomban és éjszakai körmenetben kezükben égő gyertyákkal kísérik a Szűzanya szobrát a szentély körül, amelynek neve, a „Mama Muxima”, a bantu nyelvcsoporthoz tartozó kimbundu nyelvjárás kifejezése.
A pápa Luanda legnépesebb külvárosa, Viana főpásztora, Emílio Sumbelelo püspök kíséretében érkezett meg a szentélyhez, ahol a rektor fogadta és átnyújtotta neki a keresztet és a szenteltvizet a hívek meghintésére. Leó pápa szokásához híven néhány percig térdelve imádkozott a Legszentebb Oltáriszentség előtt, majd egy virágcsokorral rótta le tiszteletét a Szűzanya előtt. A templomból kilépve elfoglalta helyét az eseményre felállított emelvényen. Sumbelelo püspök köszöntő szavai után a hívek elimádkozták a dicsőséges rózsafüzért, amelynek egyes titkai különböző nyelveken hangzottak el. A Salve Regina Mária-himnusz eléneklését követően XIV. Leó pápa beszédet intézett a főleg fiatalokból álló hívősereghez.
A szent rózsafüzér ősi ájtatossága megőrizte eredeti frissességét
„Kedves testvérek, kedves fiatalok, a Mária Légió tagjai és Mama Muxima, a Szív Anyja hívei, tisztelői! Örömmel osztom meg veletek ennek a Mária-imádságnak a pillanatát” – kezdte beszédét a Szentatya, emlékeztetve rá, hogy ezt az ősi és egyszerű ájtatosságot, amely az egyházban mindenki számára szóló imaként született, Szent II. János Pál pápa úgy határozta meg, mint annak a kereszténységnek az imáját, amely megőrizte eredeti frissességét, és „érzi Isten Szent Lelkének „evezz a mélyre” indíttatását, hogy újra elmondja, sőt kiáltsa a világnak, hogy Krisztus, az Úr és Üdvözítő” (Rosarium Virginis Mariae, 1, Szent II. János Pál pápa apostoli levele a szent rózsafüzérről). Leó pápa örömmel állapította meg, hogy a szentolvasó imán résztvevő ifjúságra, Angola élő, fiatal és lelkes egyházára különösen jól illenek szent elődje szavai, mivel közösségükben valóban érezhető a hit frissessége és a Szentlélek ereje.
Mária, a Szív Anyja mindenkit befogad és mindenkiért imádkozik
Ezen a zarándokhelyen az évszázadok során sok férfi és nő imádkozott, mind örömteli pillanatokban, mind az ország történelmének szomorú és fájdalmas eseményei idején – utalt rá a pápa, megállapítva, hogy a „Szív Anyja”, a Mama Muxima már régóta titokban dolgozik azon, hogy tovább lüktessen az egyház szíve, amely azoknak a szívéből áll, akik szeretnek, imádkoznak, ünnepelnek, sírnak, és amikor nem tudnak eljönni, levélben bízzák rá kéréseiket és fogadalmaikat. Leó pápa idézte Sumbelelo püspök szavait, miszerint a Mama Muxima mindenkit befogad, mindenkit meghallgat és mindenkiért imádkozik.
Mária az életszentség példaképe, aki támogat bennünket küldetésünkben
Jézus életének dicsőséges titkairól elmélkedve szeretetében küldetésünket szemléltük – fejtette ki a pápa. Krisztus Húsvétkor legyőzte a halált, megmutatva nekünk az utat, amely visszavezet az Atyához. És hogy mi is bejárhassuk ezt a fényes és elkötelezettséget igénylő utat, nekünk adta Szentlelkét, aki támogat bennünket küldetésünkben. Máriához hasonlóan mi is a mennyekre lettünk teremtve, és örömmel haladunk a mennyország felé, őrá, a jó Anyára, az életszentség példaképére tekintve, hogy Feltámadt Fia fényét elvigyük azoknak a testvéreinknek, akikkel találkozunk, ahogyan azt jelképesen tettük minden „tized” elején, minden hivatás és minden korosztály képviselői által.
A rózsafüzér elimádkozásakor tápláljuk szívünkben az egyetemes szeretetet
Mint ahogy Sumbelelo püspök emlékeztetett rá, ezt a Szeplőtelen Fogantatásnak szentelt szentélyt a hívek spontán módon „átkeresztelték” a „Szív Anyja” szentélyévé. Ez egy gyönyörű cím, amely Mária Szívére emlékeztet minket: egy tiszta és bölcs szívre, amely megőrizte Isten Fia életének rendkívüli eseményeit és elmélkedett róluk (vö. Lk 2,19.51) – állapította meg a Szentatya. A rózsafüzér elimádkozásakor Máriával együtt járták végig Fia életének különböző pillanatait, hogy növeljék szívükben az övéhez hasonló egyetemes szeretetet (vö. Rosarium Virginis Mariae, 11) – utalt ismét a pápa szent elődje apostoli levelére.
A rózsafüzér elimádkozása tehát arra kötelez minket, hogy minden embert anyai szívvel szeressünk, konkrétan és nagylelkűen, és tegyünk meg mindent egymás javáért, különösen a legszegényebbekért. Egy édesanya teljes szívéből szereti minden gyermekét, bár azok különböznek egymástól. „Mi is, a szív Anyja előtt megígérjük, hogy ugyanezt tesszük, és minden erőnkkel azon fogunk munkálkodni, hogy senkinek ne hiányozzon a szeretet, és vele együtt mindaz, ami a méltóságteljes élethez és a boldogsághoz szükséges” – mondta Leó pápa felsorolva a tennivalókat: az éhezőknek legyen mit enniük, minden beteg részesüljön megfelelő ellátásban, a gyermekek számára legyen biztosítva a megfelelő oktatás, az idősek nyugodtan élhessék meg érett koruk éveit.
Mária szíve azt tanítja, hogy a szeretetnek kell győzedelmeskednie, nem a háborúnak!
A pápa arra buzdította a fiatalokat, a Mária Légió tagjait, hogy a Szűzanya szívének érzéseivel áthatva legyenek hozzá hasonlóan az igazságosság munkásai és a béke hordozói. A Szentatya megjegyezte, hogy tervben van egy új szentély építése, amely befogadhatja mindazokat, akik zarándoklatra érkeznek. Ez legyen jel különösen a fiatalok számára, hiszen rájuk is nagy feladatot bízott a Mennyei Anya. Építsenek egy jobb, befogadóbb világot, ahol nincsenek többé háborúk, igazságtalanságok, nyomorúság és becstelenség, és ahol az evangélium elvei egyre inkább buzdítják és formálják a szíveket, a struktúrákat mindenki javára.
A szeretetnek kell győzedelmeskednie, nem a háborúnak!
Ezt tanítja nekünk Mária szíve, mindenki Édesanyjának a szíve – hangzott a pápa békefelhívása. Ebből a szentélyből az élet „angyal-hírnökeiként” elindulva mindenkinek vigyék el Mária gondoskodását és Isten áldását. Mama Muxima, tueza kokué, Mama Muxima, tutambululé: „A szív Anyukája, hozzád jövünk, hogy mindent felajánljunk neked”, „Hozzád jövünk, hogy kérjük áldásodat” – idézte Leó pápa a Mama Muxima kimbundu nyelvű himnusz szavait, majd beszéde végén arra buzdított, hogy „ajánljunk fel mindent Máriának, és adjuk át magunkat testvéreinknek, közbenjárására fogadjuk el örömmel az Úr áldását, hogy azt továbbadhassuk mindenkinek, akivel találkozunk”.
