Pápa

„A béke kultúrájára van szükség” – XIV. Leó pápa sajtótájékoztatója a Malabo–Róma repülőúton

XIV. Leó pápa tíz napos afrikai apostoli látogatásának lezárulását követően, a Malabóból Rómába tartó repülőgépen csütörtökön délután tartott sajtótájékoztatón értékelte útját, és válaszolt az újságírók kérdéseire. A beszélgetés során az apostoli látogatások lelkipásztori jellegét, a béke sürgető szükségességét és a migráció globális kihívásait hangsúlyozta.

Somogyi Viktória / Gedő Ágnes – Vatikán

A beszélgetést Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóiroda igazgatója vezette fel, aki kiemelte, hogy az út „gazdag volt képekben, szavakban és találkozásokban”, majd arra kérte a Szentatyát, ossza meg benyomásait az utazásról.

Az apostoli út valódi értelme

XIV. Leó pápa válaszában mindenekelőtt tisztázta látogatásának elsődleges célját: „Amikor utazom, mint pápa, Róma püspöke, ez mindenekelőtt apostoli, lelkipásztori út, hogy találkozzam Isten népével, elkísérjem és megismerjem azt.” Rámutatott, hogy gyakran a látogatás politikai értelmezése kerül előtérbe: „Sokszor az érdeklődés inkább politikai: mit mond a pápa egy vagy más kérdésről?” Ugyanakkor világossá tette: „De nem ez az elsődleges.” Majd hangsúlyozta az evangéliumi küldetést: „Az utat elsősorban úgy kell értelmezni, mint az evangélium, Jézus Krisztus üzenete hirdetésének kifejezését.” A pápa kiemelte, hogy ez az út a nép valóságának megismerését szolgálja: „Közelebb kerülünk a néphez örömében, hitének mélységében, de a szenvedésében is.” Hozzátette, hogy a vezetőkkel folytatott párbeszédnek is megvan a szerepe: „Fontos beszélni az államfőkkel is, hogy talán egy mentalitásváltást ösztönözzünk, nagyobb nyitottságot a nép javára.” A látogatását személyes hangon így értékelte: „Nagyon örülök az egész útnak, de megélni, elkísérni és együtt haladni Egyenlítői-Guinea népével valóban áldás volt.”

Kérdés a közel-keleti feszültségről

Az olasz közszolgálati televízió, a RAI híradójának újságírója arról kérdezte a pápát, mit gondol az iráni helyzetről, a nemzetközi feszültségekről és a háborús eszkaláció veszélyéről. XIV. Leó pápa válaszában mindenekelőtt egy alapvető szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta: „Új hozzáállást kell előmozdítani, a béke kultúráját.” Rámutatott arra, hogy a világ gyakran az erőszak felé fordul: „Sokszor, amikor bizonyos helyzeteket értékelünk, azonnal a válasz az: erőszakkal kell beavatkozni, háborúval, támadással.” Majd az emberi szenvedésre irányította a figyelmet: „Sok ártatlan ember halt meg.” Különösen megrendítő példát is említett: „Láttam egy levelet családoktól, akik elvesztették gyermekeiket… gyerekek haltak meg.” A pápa világosan kijelentette: „Nem az a kérdés, hogy legyen-e rendszerváltás vagy sem… a kérdés az, hogyan lehet előmozdítani azokat az értékeket, amelyekben hiszünk, anélkül, hogy annyi ártatlan ember meghalna.” Az iráni helyzet kapcsán így fogalmazott: „Az iráni helyzet nyilvánvalóan nagyon összetett.” Majd hozzátette: „Nem tudjuk, merre tart.” Ugyanakkor hangsúlyozta: „Sok ártatlan ember szenved ebben a háborúban.”

A párbeszéd és a jog fontossága

Leó pápa határozott felhívást intézett a felekhez: „Szeretném bátorítani a párbeszéd folytatását a békéért.” Majd konkrétan így fogalmazott: „A felek vegyenek részt, keressenek, tegyenek meg minden erőfeszítést a béke előmozdítására.” Kiemelte a nemzetközi jog tiszteletét: „Fontos, hogy tiszteletben tartsák a nemzetközi jogot.” És hangsúlyozta: „Nagyon fontos, hogy az ártatlanokat megvédjék.”

Az Egyház állásfoglalása

A pápa személyes hangon így fogalmazott: „Mint Egyház, mint pásztor mondom: nem lehetek a háború mellett.” Majd kijelentette: „Szeretnék mindenkit arra bátorítani, hogy olyan válaszokat keressünk, amelyek a béke kultúrájából fakadnak, nem a gyűlöletből és a megosztottságból.”

Kérdés a migrációról

A Radio Cope újságírója a migráció témájáról kérdezte a pápát, különösen a spanyolországi helyzet és az európai vita kapcsán.

XIV. Leó pápa válaszában rámutatott a jelenség globális jellegére: „A migráció nagyon összetett kérdés, és sok országot érint… világjelenség.” Majd egy alapvető kérdést tett fel: „Mit tesz a világ északi része azért, hogy segítse a déli országokat?” Kiemelte a fiatalok helyzetét: „Sok fiatal nem talál jövőt, és ezért álmodik arról, hogy északra menjen.” A pápa elismerte az államok felelősségét: „Egy államnak joga van szabályokat meghatározni a határain.” „Nem azt mondom, hogy mindenkinek rend nélkül kellene belépnie, néha igazságtalanabb helyzeteket teremtve azokon a helyeken, ahová mennek, mint amelyeket elhagytak. Majd feltette a kérdést: Miért ne próbálhatnánk meg – állami támogatással és gazdag vállalatok, multinacionális cégek befektetéseivel egyaránt – megváltoztatni a helyzetet olyan országokban, mint amilyeneket ezen az úton meglátogattunk? Sokak számára Afrika olyan hely, ahová elmehetnek, ásványkincseket bányászhatnak, és ahonnan gazdagságot nyerhetnek más országok gazdagsága javára.” Ugyanakkor hangsúlyozta az emberi méltóság elsőbbségét: „Ők emberek, és az embereket emberhez méltó módon kell kezelni.” Majd határozottan hozzátette: „Sokszor rosszabbul bánnak velük, mint az állatokkal.” A pápa szerint a megoldás gyökere a globális igazságosság: „Többet kellene tenni a világban az igazságosság, az egyenlőség és ezeknek az országoknak a fejlődése érdekében.”

A jövőbeli útjai

Ezután a pápa jövőbeli utazásairól is szó esett. „Szeretnék több latin-amerikai országba ellátogatni… de egyelőre nincs megerősítve.”

Autoriter rezsimek és diplomácia

A francia Paris Match hírmagazin újságírója megállapította, hogy afrikai utazása során a pápa a világ legautoriterebb vezetőivel találkozott. Hogyan kerüli el, hogy jelenléte erkölcsi hitelt adjon ezeknek a rezsimeknek? Nem arról van szó, hogy a pápának köszönhetően akarják javítani imázsukat?

A Szentatya kifejtette, hogy sokféleképpen lehet a pápa és egy államfő találkozását értelmezni, de ezeknek az utazásoknak a célja meglátogatni az embereket. Ráirányítani a figyelmet arra a nagy értékre, amit a Szentszék képvisel – olykor nagy áldozatok árán – azzal, hogy fenntartja a diplomáciai kapcsolatokat az egész világon, olyan országokkal is, ahol autoriter vezetők vannak. Lehetőségük van diplomáciai, hivatalos szinten beszélni velük. Nem fogalmaznak meg mindig erős kritikát, hangos ítéleteket. De nagyon komoly munka folyik a színfalak mögött az igazságosság, a humanitárius ügyek előmozdításáért, a politikai foglyok kiszabadításáért. A Szentszék tehát azzal, hogy semleges marad, igyekszik pozitív diplomáciai kapcsolatokat fenntartani sok különféle országgal, valójában az evangéliumot akarja alkalmazni a konkrét helyzetekben, hogy javulhasson az emberek élete. A többit úgy értelmezik, ahogy akarják, de számunkra az a fontos, hogy a lehető legjobban segítsük a népet, bármelyik országban is – válaszolt Leó pápa.

Azonos nemű párok megáldása

A német közszolgálati média (ARD Rundfunk) munkatársa az azonos nemű párok megáldásáról kérdezte a pápát, miután Reinhard Marx bíboros München-freisingi érsek úgy döntött, hogy egyházmegyéjében engedélyezi azt. A különböző kulturális és teológiai távlatok fényében – különösen Afrikában – hogyan kívánja megőrizni az egyetemes egyház egységét ebben a kérdésben?

Leó pápa először is leszögezte, hogy az egyház egysége vagy megosztottsága nem szabadna, hogy a szexuális kérdések körül forogjon. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha az egyház erkölcsről beszél, csak a szexuálerkölcs témája jöhet szóba. Valójában ennél azonban sokkal nagyobb és fontosabb kérdések vannak, mint az igazságosság, az egyenlőség, a férfiak és nők szabadsága, a vallásszabadság, melyeknek elsőbbséget kellene élvezniük az érintett kérdéssel szemben. A Szentszék egyeztetett a német püspökökkel és világossá tette, hogy nem ért egyet a homoszexuális vagy szabálytalan helyzetben élő párok hivatalos megáldásával, túl azon, amit Ferenc pápa kifejezetten engedélyezett azzal, hogy valamennyi személy kaphasson áldást. Amikor egy pap a mise végén áldást ad, vagy a pápa egy nagy szertartás végén áldást ad, akkor az minden embernek szól. Ferenc pápa híres kifejezése: „mindenki, mindenki, mindenki” arra utal, hogy az egyház mindenkit befogad, mindenkit hív, mindenkit arra szólít, hogy kövesse Jézust és igyekezzen megtérni személyes életében. Ezen túllépni ma azt hiszem, hogy az egység helyett inkább megosztana, nekünk pedig az egységet kellene építenünk Jézus Krisztusra és arra, amit ő tanít.

Irán és a gyilkosságok elítélése

Az amerikai Newsmax TV csatorna az iráni helyzettel kapcsolatban kérdezte a pápát. Afrikai útján a Szentatya az emberek igazságvágyáról beszélt. Irán most végeztette ki az ellenzék újabb tagját, miközben a rezsim nyilvánosan többeket felakasztatott és saját állampolgárainak ezreit gyilkolta meg. Leó pápa elítéli ezeket a cselekedeteket? Üzen-e valamit az iráni rezsimnek?

Leó pápa megerősítette, hogy elítéli az igazságtalan cselekedeteket, elítéli az emberölést, a halálbüntetést. Minden emberi életet tisztelni és védelmezni kell a fogantatástól a természetes halálig. Tehát elítélendő, amikor egy ország olyan döntéseket hoz, amelyek igazságtalanul kioltják más emberek életét.