Leó pápa: A háborúért felelős keresztények megvizsgálják a lelkiismeretüket?

Devin Watkins / Somogyi Viktória – Vatikán

XIV. Leó pápa pénteken audiencián fogadta az Apostoli Penitenciária által évente szervezett 36. Belső Fórum kurzus résztvevőit. A tanfolyam a papoknak és a szeminaristáknak bővített képzést kínál a gyónás szentségével kapcsolatos kérdésekben, és általában pápai audienciával zárul. A leendő gyóntatókhoz intézett beszédében Leó pápa a gyónás erejéről elmélkedett az emberi család békéjének és egységének előmozdításában. „Feltehetjük a kérdést: vajon azok a keresztények, akik komoly felelősséget viselnek a fegyveres konfliktusokban, rendelkeznek-e az alázattal és a bátorsággal ahhoz, hogy komoly lelkiismeret-vizsgálatot tartsanak és gyónjanak?” – tűnődött Leó pápa.

A gyónás szentsége az „egység laboratóriumát” kínálja, mivel helyreállítja az egységet Istennel, és megszentelő kegyelemmel árasztja el a bűnbánót. A gyónás arra is tanítja az embereket, hogy egységben éljenek egymással és az Egyházzal, építve arra a belső egységre, amelyet helyreállít számunkra. „Az Istennel, az Egyházzal és önmagunkkal való egység dinamikája előfeltétele a népek közötti békének” – hangsúlyozta Leó pápa. „Csak a kiengesztelődött ember képes fegyvertelenül és lefegyverző módon élni!” Azok a keresztények, akik leteszik a büszkeség fegyvereit, és hagyják, hogy Isten megbocsátása megújítsa őket, a megbékélés eszközeivé válnak a mindennapi életükben – mutatott rá XIV. Leó.

Ugyanakkor az Istennel kiengesztelődött emberek könnyebben felismerik „a féktelen fogyasztás beteljesületlen ígéreteit és az igazságtól elszakadt szabadság frusztráló tapasztalatát”. Az isteni irgalmasság által Krisztus felébreszti bennünk a befejezetlenségünk érzését, felszínre hozva egzisztenciális kérdéseket, amelyek segítenek felismerni, hogy csak maga Krisztus tud teljes mértékben válaszolni legmélyebb vágyainkra. „Isten emberré lett, hogy megmentsen minket és ezt azáltal is teszi, hogy a vallásos érzékünket neveli, az igazság és a szeretet utáni kiolthatatlan vágyat, hogy befogadhassuk azt a Misztériumot, amelyben élünk, mozgunk és vagyunk” – fejtette ki Leó pápa a jövendőbeli gyóntatóknak.

A gyónás szentségének fontosságáról szólva XIV. Leó felidézte az Egyház ősi teológiai felfogását a gyónásról, amely az idők során fejlődött, és megköveteli minden katolikustól, hogy évente legalább egyszer vegye fel ezt a szentséget. Ugyanakkor a pápa rámutatott, hogy sokan nem fordulnak ennél gyakrabban az „Egyház irgalmának végtelen kincséhez”, ahelyett, hogy a hit és a szív egyszerűségével járulnának a gyóntatószékhez, hogy befogadják az Úr ajándékát. Leó pápa arra kérte a jelenlegi és a leendő papokat, hogy legyenek tudatában nagy felelősségüknek, hogy a gyónás szentsége által ajánlják fel Isten megbocsátását.

Utalt arra a számos papra, akik a gyóntatószékben váltak szentté, köztük Vianney Szent Jánosra, Mandić Szent Lipótra, és újabban Pietrelcinai Szent Pió atyára és Boldog Sopoćkó Mihályra. Ahogy a szentségi gyónás építi az ember belső egységét, úgy építi magát az Egyházat is, új energiákat adva neki a társadalommal és a világgal való kapcsolattartásra – emelte ki Leó pápa. Végül arra buzdította a gyóntatókat, hogy maguk is „hűséges állhatatossággal” vegyék fel a bűnbocsánat szentségét, hogy az isteni irgalmasság szolgáivá válhassanak, amelynek ők az elsődleges kedvezményezettjei.