Az Arábia-Miasszonyunk kegyszobra  Az Arábia-Miasszonyunk kegyszobra  

Az Arábiai Miasszonyunk összefogja a Perzsa-öböl térségének szórványkatolikusait

Szűz Mária, Isten Anyja a védelmezője a hazájuktól távol élő katolikusok millióinak az Észak-arábiai vikariátusban. Ünnepét az Urunk keresztsége utáni napokban tartják, ezért is utazott a térségbe Pietro Parolin bíboros államtitkár, hogy köszöntse az Arábiai Miasszonyunkat, aki egybefogja és oltalmazza a Perzsa-öböl Bahrein, Kuvait, Katar és Szaúd-Arábia országaiban élő többségében vendégmunkás katolikusokat.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Mária tisztelet az adott térségre jellemző vonásokkal

Pietro Parolin bíboros államtitkár csütörtökön Kuvaitváros Szent Család társszékesegyházában szentmisét mutat be az Arábiai Miasszonyunk tiszteletére, majd pénteken a közeli Bahrein sziget fővárosában, Awaliban celebrál szentmisét, melynek során az Arábiai Miasszonyunk templomot emeli kisbazilika, basilica minor rangjára. A Boldogságos Szűz Mária helyi vagy nemzeti címekkel való tisztelete a katolikus lelkiség jellegzetes vonása, amely Mária és a világ népei közötti sokszínű, bensőséges kapcsolatot tükrözi. A keresztények a legkorábbi évszázadok óta Isten Anyját olyan módon hívják segítségül, amely a történelmükre, kultúrájukra és élettapasztalataikra utal. Ezért minden ország – és gyakran minden város vagy régió – visel egy Mária-címet, amely kifejezi, hogyan érzik a hívők Mária anyai jelenlétét maguk közt. Ferenc pápa például mély áhítattal tekintett a Lujáni Szűzanyára, Argentína védőszentjére. Mariazell, Altötting, Lourdes, Fatima, Montserrat, Loreto, Częstochowa, Csíksomyló, Mátraverebély – Szentkút, Guadalupe nevei jelzik, hogy Európát és az egész világot átszövik a Mária-kegyhelyek.

A Perzsa-öböl keresztényei nincsenek otthon, de van Anyjuk  

Az Arábiai Miasszonyunk sajátossága, hogy ez a cím és a neki járó tisztelet egy olyan régióban jelent meg, ahol a kereszténység csendben, alázatosan, gyakran minden külső jel használata nélkül él. Mégis, az Arab-félsziget szívében Szűz Máriát anyaként, védelmezőként és társként fogadták be a hazájuktól távol élő katolikusok milliói. Címe nemcsak a földrajzi identitást fejezi ki, hanem a diaszpórában élő egyház mély bizalmát is, hiszen Máriában oly gyengéd Gyámolítóra talál, aki vigyáz az itt élő és dolgozó gyermekeire. Az Arábiai Miasszonyunk iránti áhítat gyökerei a 20. század közepére nyúlnak vissza, amikor sarutlan karmelita atyák érkeztek az 1940-es évek végén Kuvaitba Irakból, hogy a növekvő számú helyi katolikus közösséget, főként katolikus vendégmunkásokat és családjaikat szolgálják, akik otthonra, hívő közösségre és isteni oltalomra vágytak egy távoli földön. Ezért hozták magukkal a karmelita atyák azt a Mária-képet, amelyet később Arábiai Miasszonyunkként kezdtek tisztelni és aki az anya családot egyben-tartó szerepét töltötte be mindinkább.

Az utóbbi száz év története: anyai segítség a pápák áldásával

A kegykép a haifai Stella Maris kolostor bazilikájában található Kármelhegyi Boldogasszony lourdes-i szobrának litográfiája, amelyet 1948. május 1-jén hoztak a kuvaiti Ahmadiba és még abban az évben Szeplőtelen Fogantatás ünnepén Teofano Ubaldo Stella karmelita atya, Kuvait első apostoli prefektusa, majd apostoli vikáriusa részesített tiszteletben. 1949-ben Stella püspök új szobrot készíttetett, melyet libanoni cédrusból faragtak. A Madonna a Gyermekkel szobrot XII. Pius pápa áldotta meg 1949. december 17-én, a jubileumi év előestéjén, majd 1950. január 6-án, Vízkereszt ünnepén helyezték el a kuvaiti Ahmadi-kegyhelyen. XII. Piusz annyira megszerette a kegyszobrot és kegyelmi szerepét, hogy 1957-ben az Arábiai Miasszonyunkat hivatalosan is a térség és a kuvaiti apostoli vikariátus pátrónájává nyilvánította. Mindez csak növelte a katolikus hívek áhítatát, akik a gyöngyhalászatról híres térség legszebb gyöngyeit aranyba foglalták és a belőle készült koronára 1960-ban XXIII. János pápa áldását kérték. 2011. januárjában XVI. Benedek pápa az Arábiai Miasszonyunk védnökségét kiterjesztette az egész Perzsa-öbölre és ünnepét az Úr megkeresztelését követő szombatra helyezte. Napjaikban egyre nagyobb tisztelet övezi az Arábiai Miasszonyunkat, mert a kegyszobor az egység szimbóluma az Öböl-menti rendkívül sokszínű katolikus közösség számára, reménysugár a migránsok és a vendégmunkások számára, amely arra is emlékeztet, hogy Isten Anyja különösen is törődik a gyermekeivel azokban az országokban is, ahol a keresztény hitet csak alázattal, szinte elrejtve lehet megélni - olvassuk a Fides missziós hírügynökség január 13-i számában. 

15 január 2026, 17:22