„Valóban történelmi nap”: Kuvait első templomát kisbazilika rangra emelték
Joseph Tulloch / Somogyi Viktória – Vatikán
1948-ban egy kis csoport katolikus – külföldiek, akik nemrég érkeztek Kuvaitba, hogy a virágzó olajiparban dolgozzanak – egy kis kápolnát nyitottak Al-Ahmadiban, az ország második városában. Néhány évvel később egy templom vette át a helyét, amelyet a pápa által megáldott Szűz Mária képével díszítettek. Ahogy az olajipar fellendült, és egyre több külföldi munkás érkezett Kuvaitba, a templom – amelyet, akárcsak az eredeti kápolnát, az Arábiai Miasszonyunknak szenteltek – egyre nagyobb jelentőségűvé vált.
Egy „igazán történelmi” nap
Január 16-án, pénteken Pietro Parolin bíboros államtitkár vezette azt az ünnepi szentmisét, amelyet a templom kisbazilika (basilica minor) rangra emelése alkalmából tartottak. A helyi katolikusok, politikusok, diplomaták és a kuvaiti olajtársaság képviselőiből álló gyülekezetnek tartott prédikációjában Parolin bíboros „igazán történelminek” nevezte az alkalmat, nemcsak „a kuvaiti egyház, hanem az egész Arab-félsziget egyháza számára”. „Ez a sivatag homokjára épült bazilika arra emlékeztet minket, hogy maga Mária is menedéket talált a hasonlóan sivatagi területeken, ahol gondoskodott, nevelte és védelmezte az Isten és az emberiség közötti egyetlen közbenjárót, Jézus Krisztust” – hangsúlyozta Parolin bíboros.
Valódi Isten és valódi ember
Parolin bíboros ezután a napi evangélium olvasmányáról elmélkedett, amelyben Jézus felteszi tanítványainak a „döntő kérdést”: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” Visszatekintve a nemrég véget ért karácsonyi időszakra, a bíboros hangsúlyozta, hogy „nem fogadhatjuk be otthonainkba a kis Jézust… hacsak nem ismerjük fel valódi kilétét és mindazt, amit ez magában foglal.” Hangsúlyozta: a keresztények „arra hivatottak, hogy felismerjék és tanúságot tegyenek arról, hogy Jézus Krisztus igazi Isten és igazi ember.”
Arábiai Szűz Mária
Kuvait lakosságának ma már mintegy 20%-át teszik ki a keresztények, bár szinte mindegyikük kuvaiti állampolgárság nélküli vendégmunkás. Hasonló a helyzet számos más olajban gazdag Perzsa-öböl menti országban, köztük Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban. Ezen országok közül Kuvait és Bahrein egyedülálló abban, hogy kis számú keresztény állampolgárral is rendelkezik, akik szinte mindannyian arab országokból, például Libanonból és Palesztinából érkező bevándorlók leszármazottai, jelentős keresztény lakossággal. Homíliája végén Parolin bíboros Szűz Mária, az „Arábiai Miasszonyunk, a nevét viselő egész félsziget védőszentje” közbenjárását kérte. Add, hogy „mindig ő vezessen minket Fiához” – imádkozott a bíboros. „Rá bízom Kuvait államának, polgárainak és minden keresztényének a védelmét.”
