XIV. Leó pápa első rendkívüli bíborosi konzisztóriuma: A Szentév után új kezdet

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Kétnapos konzisztórium – szentmise, három ülésszak, közös ebéd…   

A rendkívüli konzisztóriumot Leó pápa szerdán délután negyed ötkor nyitja meg a szinódusi aulában, miután fogadta Giovanni Battista Re bíboros-dékán köszöntését. Csütörtökön reggel fél nyolckor Leó pápa a bíborosok jelenlétében szentmisét mutat be a Szent Péter bazilika Katedra-oltáránál, majd fél tízkor kezdődik a délelőtti tanácskozás a szinódusi aulában. Délben egy órakor a konzisztórium résztvevői együtt ebédelnek a Szentatyával a VI. Pál aula átriumában. Délután negyed négykor folytatják a tanácskozást, majd terv szerint este hét órakor zárul a kétnapos bíborosi konzisztórium.    

Közös kérés volt: térjen vissza a bíborosi kollégiummal folytatott rendszeres konzultációhoz

Ferenc pápa halálát követően a konklávét megelőző általános konzisztóriumok során fölmerült „visszajelzések” egyike éppen az volt, hogy felkérjék a leendő pápát, térjen vissza a bíborosi kollégiummal folytatott rendszeres konzultációhoz, ami ritkán történt meg Ferenc pápa péteri szolgálata során. Így kerül sor közel nyolc hónappal XIV. Leó pápa megválasztása után az első rendkívüli konzisztóriumra. Leó pápa kifejezetten akarta, hogy ez a találkozó közvetlenül a Reménység Jubileumának befejezése után történjen meg, a vatikáni bazilika Szent Kapujának bezárását követően. A kétnapos párbeszéd fordulópontot jelent XIV. Leó pápaságában, mert mindenekelőtt teljes erejével a szentévi feladatoknak akart megfelelni, majd annak befejezés után a rögtön rákövetkező napra egybehívott konzisztórium annak a jele, hogy Leó pápa tényleg tanácsadó bíborosai meghallgatása után fog neki az ő rendes péteri szolgálatának. Ennek megfelelően napirenden szerepel egyrészt az egyház sürgős szükségleteinek megvitatása, másrészt a pápa által meghozandó döntések számbavétele, kezdve a Római Kúriában esedékes kinevezésekkel.

Közösség és testvériség, valamint elmélkedésre, megosztásra és imádságra szánt idő

A Szentszéki Sajtóiroda közleménye szerint „a bíborosi találkozó a közösség és a testvériség pillanatai lesznek, valamint az elmélkedésre, a megosztásra és az imádságra szánt idő”. A cél a „közös megfontolás elősegítése”, valamint „támogatás és tanácsadás nyújtása a Szentatyának az egyházkormányzás gyakorlásában”. Maga XIV. Leó pápa mondta a Bíborosi Kollégiumhoz intézett első beszédében, megválasztása másnapján: „Jelenlétetek arra emlékeztet, hogy az Úr, aki rám bízta ezt a küldetést, nem hagy egyedül a felelősség viselésében”.

Jelenleg 245 a bíborosok létszáma, ebből 126 a választó bíboros

Jelenleg 245 a bíborosok létszáma, aki meghívást kaptak Rómába. A 80 év alatti választó bíborosok száma 126, hattal több, mint a 120 fős küszöb, de már kevesebb, mint a májusi konklávén választó 133 bíboros. Közülük 110 Európából, 37 Ázsiából, 38 Latin-Amerikából, 27 Észak-Amerikából, 28 Afrikából és 4 Óceániából származik. XIV. Leó terve szerint a tanácskozás során a csoportos munka és közgyűlés váltakozva folyik. „A konzisztórium az egyház életének és küldetésének része és célja a közösség megerősítése Róma püspöke és a bíborosok között, akik arra hivatottak, hogy különleges módon működjenek együtt az egyetemes egyházról való gondoskodásukban” – jelezte a konzisztóriumról kiadott szentszéki nyilatkozat. XIV. Leó pápa december 12-én, a Guadalupei Szűzanya liturgikus emléknapján jelentette be a rendkívüli konzisztórium összehívását, jelezve: hogy az „a kollegialitás fontos mozzanata”.

Evangélium hirdetése, kollegialitás, szinodalitás, egység…

A konzisztórium témái Leó péteri szolgálata első hónapjainak tevékenységéből szűrhetők el. Elsősorban az „evangélium hirdetése”, amely megújult lendületet igényel. „Nélkülözhetetlen elkötelezettség mindenkinek az Egyházban, hogy aki szolgál, az mintegy eltűnjön, hogy Krisztus megmaradjon, tehát kicsinnyé kell lennie, hogy Ő megismerhető legyen és megdicsőüljön”. Az olasz püspökökkel találkozva pedig így buzdított: „Jézusra tekinteni az első dolog, amire mi is hivatottak vagyunk. Ebben az időben, jobban, mint valaha, Jézus Krisztust kell a középpontba helyeznünk, és az „Evangelii gaudium” által kijelölt utat követve segítenünk kell az embereket abban, hogy személyes kapcsolatot tapasztaljanak meg Vele, hogy felfedezzék az evangélium örömét.” Így emlékeztetett Ferenc pápa apostoli buzdítására, amelyet az „evangelizáció hivatkozási pontjának” tekint. XIV. Leó által a magának kitűzött és számos alkalommal idézett prioritások között szerepel „az Egyház egysége”. Innen ered a kollegialitás és a szinodalitás közötti kapcsolat, amelyet ismételten hangsúlyozott, hogy „a szinodalitást a közösség gyakorlásának tekinti”.

Püspöki szinódus és liturgia

A püspöki szinódus tekintetében a Szentatya VI. Pál irányelveit követi, mely szerint a szinódus egy olyan intézmény, mely a pápa szolgálatát támogatja”. A konklávé előtti konzisztóriumok kiemelték a Római Kúria reformfolyamata befejezésének szükségességét is, amelyet Ferenc pápa a „Praedicate Evangelium” apostoli konstitúcióban rögzített, a vatikáni intézményeknek az egyház és a világ számára nyújtott szolgálatáról. A katolikus világ életének fontos része a liturgia. A pápa már felszólított a képzésbe való befektetésre. A bencés Szent Anzelm Pápai Liturgikus Intézetnek adott kihallgatáson azt kérte, hogy „fordítsanak kellő gondot a liturgikus képzésre és vegyék figyelembe a létező különböző érzékenységeket, hűen a liturgikus hagyományokhoz és teljes hűséggel a II. Vatikáni Zsinat által kívánt reformhoz”. Az egészséges hagyomány és a jogos fejlődés a „Sacrosanctum Concilium” zsinati konstitúció iránytűi, melyeket Leó pápa is a sajátjaiként hangsúlyozott.