Jézus örökre legyőzte a halált, megnyitotta az örök életre vezető utat – Leó pápa homíliája

Vertse Márta – Vatikán

A Szentatya Baldo Reina bíboros, római vikáriusa kíséretében érkezett meg a temetőbe, ahol első gesztusaként a bejáratnál lévő első sírra helyezte el virágcsokrát, majd néhány percig imába mélyült és áldását adta a temetőben nyugvó összes elhunytra. Homíliájában a Szentatya arra buzdított, hogy az Úr örök életre szóló ígérete nyújtson támaszt nekünk, törölje le a könnyeinket, irányítsa tekintetünket arra a jövőbeli reményre, amely soha el nem múlik.

A keresztény hit alapja Jézus feltámadása

Összegyűltünk ezen a helyen, hogy megemlékezzünk minden elhunyt hívőről, különösen azokról, akik itt vannak eltemetve, és különleges szeretettel a mi szeretteinkről – kezdte homíliáját Leó pápa. Haláluk napján elhagytak bennünket, de mi minden nap magunkkal hordozzuk őket a szívünk emlékezetében. Gyakran képek, számos hely, akár még otthonunk illata is emlékeztetnek bennünket azokra, akiket szerettünk és életben tartják emléküket. Ma azonban nemcsak azért vagyunk itt, hogy megemlékezzünk azokról, akik elhagyták ezt a világot. A keresztény hit, amely Jézus feltámadásán, Húsvétján alapul, segít nekünk, hogy megéljük az emlékezetet, nemcsak, mint a múlt egy emlékét, hanem elsősorban, mint egy jövőbeli reményt. Nem visszatekintést, hanem inkább előre tekintést jelent utunk célja felé, az Isten által ígért biztos végpont, a ránk váró végtelen ünnep felé. Ott, a feltámadt Úr és szeretteink körében élvezzük majd az örök lakoma örömét - mondta a pápa, idézve Izajás próféta szavait a szentmisén elhangzott olvasmányból: „Azon a napon a Seregek Ura bőséges lakomát rendez minden nemzetnek ezen a hegyen dús lakomát készít majd. […] Örökre megsemmisíti a halált” (Iz 25,6.8).

Jézus számunkra is megnyitotta az utat az élet teljessége felé

Halottak napján ez a „jövőbeli remény” élteti emlékezetünket és imánkat – folytatta szentbeszédét a pápa. Ez a remény nem egy illúzió, amely a szeretett személyektől való elszakadás fájdalmát hivatott enyhíteni, és nem pusztán emberi optimizmus, hanem Jézus feltámadásán alapul, aki legyőzte a halált, és számunkra is megnyitotta az utat az élet teljessége felé. Leó pápa felidézte október 15-én tartott katekézisének tanítását, miszerint Jézus „a mi utunk végpontja. Szeretete nélkül az élet útja céltalanná, egy torz cél tragikus hibájává válna. […] A Feltámadott biztosítja érkezésünket, hazavezet bennünket, ahol várnak, szeretnek és üdvözítenek minket” (Pápai audiencia, 2025. október 15.).

A végső cél a szeretet találkozása

És ez a végső cél, a lakoma, amely körül az Úr összegyűjt minket, a szeretet találkozása lesz. Isten szeretetből teremtett minket, Fiának szeretetében ment meg minket a haláltól, a szeretet örömében akar velünk örökké élni Ővele és szeretteinkkel. Éppen ezért mi efelé a cél felé haladunk és előrevetítjük azt, egy legyőzhetetlen kapcsolatban azokkal, akik megelőztek bennünket. Ehhez arra van szükség, hogy szeretetben éljünk és gyakoroljuk a szeretetet egymás iránt, különösen a legsebezhetőbbek és a legszegényebbek felé – mondta a Szentatya, idézve Máté evangéliumának szavait a nyolc boldogságról. Jézus ugyanis ezekkel a szavakkal hív minket: „mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, vándor voltam és befogadtatok, mezítelen voltam és fölruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és fölkerestetek (Mt 25,35-36).

A szeretet legyőzi a halált

A szeretet legyőzi a halált – szögezte le a Szentatya. A szeretetben Isten összegyűjt majd bennünket szeretteinkkel együtt. És ha a szeretetben járunk, életünk imává válik, amely felemelkedik, összeköt minket az elhunytakkal, közelebb visz hozzájuk, miközben várjuk, hogy újra találkozzunk velük az örökkévalóság örömében.

Kedves testvérek! – folytatta homíliáját Leó pápa. Amíg a szívünkben él az a fájdalom, hogy azok, akik már nincsenek közöttünk hiányoznak, bízzunk a reményben, amely nem csal meg (Róm 5,5). Tekintsünk a Feltámadt Krisztusra, és gondoljunk elhunyt szeretteinkre, akiket beborít fénye, visszhangozzon bennünk az Úr ígérete az örök életről. Ő örökre megszünteti a halált. Ő örökre legyőzte a halált, Húsvétjával megnyitva az örök életre vezető utat a halál alagútjában, amelybe Ővele egyesülve mi is beléphetünk és átmehetünk rajta – tanította szentbeszédében Leó pápa, leszögezve, hogy az Úr vár ránk, és amikor találkozunk Vele ennek a földi életnek a végén, örvendezni fogunk Ővele és szeretteinkkel, akik megelőztek bennünket. Homíliájában végül arra buzdított, hogy ez az ígéret nyújtson nekünk támaszt, törölje le a könnyeinket, irányítsa tekintetünket arra a jövőbeli reményre, amely soha el nem múlik.