Az egységhetet lezáró vesperás pápai homíliája: Az Úr kérésére higgyünk az ima erejében!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Életünk legvigasztalanabb pillanataiban sem maradunk remény nélkül
Lázár feltámasztásának evangéliumi történetében a gyász nehéz pillanatában Márta megvallja, hogy Jézus bármit is kér az Atyától, megadja neki. Ő pedig, aki önmagát nemcsak a „feltámadásként” nyilatkoztatja ki, hanem annak igazolására életre kelti a negyednapos halott Lázárt, megkérdi Mártától: „Hiszed-e ezt?” (Jn 11,26). Ez a rövid és elkötelező kérdés azt tanítja, hogy életünk legvigasztalanabb pillanataiban sem maradunk remény nélkül, mert Jézus éppen azt tanítja, hogy a remény mindig újjászületik, mert ő felemel minket a halál hamvaiból is és erőt ad ahhoz is, hogy folytassuk életünk útját.
Az Úr összegyűjti fáradságainkat és újból útnak indít minket
Mindez érvényes a keresztény közösség életére is, főként amikor kilátástalannak tűnik a párbeszéd és hasztalannak az együttműködés, de az Úr most is megkérdezi: „Hisszük-e ezt?” Hogy ő a feltámadás és az élet? Aki összegyűjti fáradságainkat és újból útnak indít minket. Erről a reménységről szól egyébként a mostani jubileum központi üzenete, ahogy Pál apostol tanítja: „A remény nem csal meg” (Róm 5,5).
A közösen vallott niceai hitvallás egyszerre értékes adomány és kihívás is
Ferenc pápa az 1700 évvel ezelőtt egyöntetűen és közösen megvallott niceai hitvallásra emlékeztetett, amelyet ma is együtt vallunk, egyéb megosztottságok ellenére. Ez a közösen vallott hit egyszerre értékes adomány és kihívás is. Az évforduló nemcsak történelmi emlékezés, hanem növekvő közös tanúságtétel, amiért is ápolni kell egymás közt a kölcsönös barátságot.
Minden keresztény tegyen lépéseket Húsvét egy közös napon történő megünneplésére!
Gondviselésszerűen az idei szentév során a különféle keresztény felekezetek egy napon ünneplik Húsvétot, amiért is a Szentatya megújította korábbi felhívását, kérve, hogy minden keresztény tegyen lépéseket Húsvét egy közös napon történő megünneplésére. A pápa megköszönte az anglikán, a többi keresztény felekezet, az ortodox és keleti egyházak képviselőinek jelenlétét. Mindannyian, Szent Pálhoz hasonlóan, találjuk meg reményünket Isten megtestesült Fiában, és ajánljuk fel azt másoknak, ahol a remény elhalványult, ahol életek törtek össze, vagy a szíveket elnyomták a viszontagságok. Jézusban a remény ugyanis mindig lehetséges. Ajkán visszatér a Mártának egykor feltett kérdés: „Hiszed-e ezt?”. Hiszünk-e az egymással való közösségben?
Minden nép előtt tegyünk tanúságot Isten egyszülött Fiáról!
Kedves testvéreim, itt az idő, hogy megerősítsük az egy Istenbe vetett hitünket, és Krisztus Jézusban megtaláljuk az egység útját. Amíg arra várunk, miként azt a Niceai Hitvallásunkban megvalljuk, hogy az Úr „eljön dicsőségben, hogy ítéljen élőket és holtakat”, soha ne fáradjunk bele abba, hogy minden nép előtt tanúságot tegyünk Isten egyszülött Fiáról, minden reményünkről – zárta homíliáját Ferenc pápa a keresztények egységéért folytatott imahét lezárásakor.
