Ferenc pápa: ki kell békülni, segíteni kell a válás után a családokat
Gedő Ágnes – Vatikán
Olyan közegre van szükség, ahol a reményt erősítik, mely megszabadít minket a rossztól. Az emberi kapcsolatok kulcsa a szív – írja a pápa a Szent Péter-tér folyóirat új számában, válaszolva a római édesapa levelére, akinek a válás felforgatta az életét. Csak családjaink szívéből kiindulva sikerül majd a különféle intelligenciákat és akaratokat egyesíteni és összebékíteni, hogy a Lélek úgy vezessen minket, mint testvérek hálózatát, ugyanis a megbékélés a szív feladata. Ez a társadalmi csoda pedig csak akkor lehetséges, ha szívünket Krisztus szívéhez igazítjuk, mert csak így állíthatjuk és előzhetjük meg a családon belüli erőszakot - fejti ki válaszában a pápa.
Giorgio története
Giorgio elmeséli a Szentatyának, hogy öt év házasság után vált el feleségétől, akivel egy leánygyermeket neveltek, neje kérésére, mert egy másik kapcsolata lett. Évekkel később a nő útlevelet kért a bírótól a gyermeknek, hogy Athénba költözzenek új élettársával, aki görög származású volt. A bíró megtagadta a kérést. Egy hónappal később Giorgiót letartóztatták, mert kocsijában, míg a lánya nála volt, a rendőrség kokaint talált. „A börtönben sokat imádkoztam Pietrelcinai Pio atyához – mondta el az apa. Nyolc nappal később, csodálatos módon (így fogalmaztak az ügyészek és a rendőrök) kiderült az igazság és szabadon engedtek”. Aztán elítélték a volt anyósát és két bűntársát. Giorgio feltárja lelkét a pápa előtt, miként alakította át a kapott rosszat a mások iránti jóvá, és így legyőzte magában a gyűlöletet és a bosszút. „Az egyetlen utat választottam, ami megmentette az életemet, úgy reagáltam, hogy az évek során sok hasonlóan érintett embert bevontam, hogy olyan családjogi reformokat érjünk el, melyek garantálják az elvált szülők gyermekeinek jogait, hogy egyszerűen szerethessék szüleiket és nagyszüleiket”. Ferenc pápától azt kéri, hogy segítsen megvédeni a gyermekeknek ezt az elidegeníthetetlen jogát, és aláhúzza, hogy meg kell állítani az erőszakot, amelyben a gyerekeket eszközként használják veszekedésekkel, zsarolással, elnyomással, melyek nagyon súlyos családi tragédiákhoz, gyilkossághoz, öngyilkossághoz is vezethetnek.
Tanúságtétel a békéről
„Giorgio története a béke tanúságtétele, mely bátorít minket a háborúktól, gyűlölettől lángoló világban, amelyre a remény drámai válsága felel, ami mindenki előtt nyitott” – írja válaszában a Szentatya. Saját – akár érzelmi – érdekeink nevében erőszakkal élünk és letapossuk egymást, mert így akarjuk saját jólétünket építeni, holott ezzel ártunk magunknak. Ez történik a világszintű megszállások és konfliktusok esetén is, mint ahogy a személyes vagy családi életünkben. A pápa Giorgio javaslatát megosztva annak a kívánságának ad hangot, hogy szülessenek egyre megfelelőbb törvények, melyek az elvált szülők gyermekeinek lehetővé teszik a találkozást, az érzelmi és szeretetteljes fejlődést valamennyi családtagjukkal.
Támogatni kell a sebzett családokat
A Szent Péter-tér folyóirat hasábjain a római édesapának címzett válaszában a pápa azt kéri a keresztény közösségektől, hogy álljanak a sebzett családok mellé, hogy a gyerekek sose váljanak apukájuk vagy anyukájuk túszaivá. Olykor az emberi szív önzésének túszaivá válunk, ami elcsúfít minket. Nem tesz széppé az önzés – teszi hozzá a Szentatya, aki arra buzdítja a szülőket, hogy ne ejtsék túszul gyermekeiket, hanem szeressék és óvják őket. Vigyázzanak az ajándékozással is, mert azzal zsarolhatják a gyerekeket, hogy elszakítsák őket a másik szülőtárs szeretetétől. Az ilyen ajándékok csak mázai a szeretetnek, illúziók, melyek elveszik a szeretet igazságát. Válasszák a tiszteletet és a gyengédséget, az irgalmas igazságosságot, ne pedig a bosszút és a sértődést. Olyan hálózatokat kell létrehozni, ahol terjeszthetjük a reményt, mely megszabadíthat minket a rossz kötelékeitől, hogy gyógyuljunk, felálljunk és a rosszat jóvá alakítsuk – zárja sorait Ferenc pápa.
