A pápa a Hilton Alapítványnak: A szegények és a szerzetesnők támogatása
Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán
Ferenc pápa szerdán elismerését fejezte ki a Hilton Alapítványnak a szegények és hátrányos helyzetűek szolgálatában végzett folyamatos munkájáért, valamint jelentős hozzájárulásáért a szerzetesnők szerepének megerősítéséhez, segítve az egyházat a patriarchális gondolkodásmód legyőzésében.
A hátrányos helyzetű emberek életének javítása
A híres szállodatulajdonos, Conrad Hilton által 1944-ben létrehozott alapítvány a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott emberek életének javítására összpontosít világszerte támogatások, partnerségek és érdekképviselet révén. Az Alapítvány olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a hajléktalanság, a függőség, az oktatás, a kora gyermekkori fejlődés, a migráció és a globális egészségügy, és támogatást nyújt a természeti katasztrófák és más válságok által érintett közösségek számára. Támogatja továbbá a katolikus szerzetesnők szerepvállalását szerte a világon, oktatással és egyéb kezdeményezésekkel erősítve az apácák hatását. Ezek közé tartozik a Sisters Project Initiative (Nővérek projekt kezdeményezés), amelyet a Vatikáni Kommunikációs Dikasztériummal együttműködésben valósítanak meg.
Az „együttérzés” közeledést jelent mások szenvedéséhez
A pápa a szerdai általános kihallgatás előtt köszöntötte az Alapítvány kuratóriumát. Méltatta „szenvedélyes és együttérző” elkötelezettségüket a leginkább rászorulók emberi méltóságának előmozdítása iránt egy olyan világban, ahol a szegénység és a kirekesztés folyamatosan nő. Munkásságukat az irgalmas szamaritánus példázatához hasonlította, emlékeztetve őket arra, hogy az egyetlen elfogadható ok, amiért lenézünk valakit, az az, amikor segítünk neki felállni. Arra buzdította őket, hogy ezt az elvet tartsák küldetésük középpontjában. A pápa arra is ösztönözte az Alapítvány tagjait, hogy ne feledkezzenek meg az „együttérzés”, mint közös emberi élmény lényegéről: „Az együttérzés – mondta – nem az, ha pénzérmét dobunk a másik kezébe anélkül, hogy a szemébe néznénk, hanem az, hogy közeledünk hozzá és együtt szenvedünk vele”.
A szerzetesnők megerősítése a képzésen keresztül
A pápa beszédének jelentős részében az Alapítványnak a szerzetesnők részére biztosított támogatására összpontosított, amelyet a fiatal nővérek képzésén és az idős apácák gondozásán keresztül valósítanak meg. Ezt Conrad Hilton nagyra értékelte, fontos ügynek tekintette. Emlékeztetett az Alapítványnak a vatikáni hivatalokkal folytatott együttműködésére, amely révén növelni igyekeznek az apácák szakmai felkészültségét és tevékenységének fokozását. A pápa kiemelte, hogy az egyháznak sürgősen be kell ruháznia a szerzetesnők oktatásába és képzésébe létfontosságú küldetésük érdekében.
A szerzetesnők arra hivatottak, hogy szolgálják a szegényeket, nem pedig arra, hogy szolgák legyenek
Rámutatott arra, hogy a múltban az egyház sokkal kevesebb forrást fordított a nővérek képzésére, mint a papságéra, a nők és apácák „másodosztályú” állampolgárnak tekintett hibás felfogás alapján. „Mégis sürgető az igény, hogy a nővérek folytassák az állandó képzést és a szakmai gyakorlatot”, mivel „a határokon, a perifériákon és a szegények körében végzett munkájuk képzést és hozzáértést igényel” – jegyezte meg a pápa. Elismerését fejezte ki az Alapítványnak, hogy segít az Egyháznak kikerülni ebből a patriarchális és klerikális gondolkodásmódból. „A nővérek küldetése az, hogy a legkisebbeket szolgálják köztünk. Nem az, hogy bárki szolgái legyenek. Ennek véget kell vetni, és ez az Alapítvány segít kihozni az egyházat ebből a gondolkodásmódból” – állapította meg a pápa.
A klerikális és patriarchális gondolkodásmód megváltoztatása az egyházban
Ferenc pápa ugyanakkor megjegyezte, hogy történt előrelépés a nők döntéshozói pozíciókba való bevonása felé, többek között a Vatikánban is, ahol több nőt neveztek ki vezetői pozíciókra. Emlékeztetett többek között arra, hogy a közelmúltban egy apácát neveztek ki a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Dikasztérium prefektusává, valamint hamarosan egy másik szerzetesnőt nevez ki Vatikán városállam Kormányzóságának élére. „Hála Istennek, a szerzetesnők előrébb vannak, és tudják, hogyan kell jobban csinálni, mint a férfiak. Ez így van… mert a nőknek és az apácáknak megvan ez a képességük, hogy megtegyenek dolgokat.”
Együttérzés, közelség és gyengédség
Beszéde végén Ferenc pápa megköszönte a Hilton Alapítvány „fáradhatatlan szolgálatát”, és kifejezte álmát egy olyan világról, ahol a kivetettek, a kirekesztettek, a peremre szorultak a társadalomban a nagyon szükséges változás előmozdítói lehetnek. Nyomatékosította, hogy szükség van az együttérzésre, a közelségre, a gyengédségre, Isten három jellemzőjére.
