Norvégia: megkezdődik Sigrid Undset írónő boldoggá avatási eljárása

Gedő Ágnes - Vatikán

Mintegy százan vettek részt a szertartáson a Selja szigetén lévő kolostor romjainál július 8-án, amelyet Fredrik Hansen oslói püspök mutatott be a középkori ír származású vértanú hercegnő, Szent Sunniva emlékére, akit Nyugat-Norvégia védőszentjeként tisztelnek. Az evangélium bölcsőjének tartott helyen jelentette be az örömteli hírt, hogy hamarosan megkezdődik az 1882-ben született és 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett írónő, Sigrid Undset boldoggá avatási eljárása.

“Számunkra ő sokkal több, mint Nobel-díjas írónő. A keresztény hit modellje, példát mutatott az erényekről és az életszentség kereséséről, mely meghatározta az életét” – állapította meg Hansen püspök szentbeszédében. Sigrid Undset „állandó és konkrét figyelmet tanúsított a szegények iránt. Teljesen leánya gondozásának szentelte magát, kiállt az élet és annak szent mivolta mellett. Számos könyvén keresztül rengeteg hívőt szólított meg, arra ösztönözve őket, hogy Krisztusban éljenek, és tanúságot tett középkori szentjeinkről”.

A boldoggá avatási eljárás alapja

Az oslói püspök kifejtette, hogy megvizsgálta Undset életét és megbizonyosodott arról, hogy nagy tiszteletnek örvend a hívek körében, ezért a Skandináv Országok Püspöki Konferenciája és Sigrid Undset életének szakértői elé terjesztette a kérdést. Ezután megkezdődött a munka, hogy hivatalosan megnyithassák ősszel a boldoggá avatási ügyet, miközben a híveket arra kérték, hogy imádkozzanak az egyházmegyére váró feladatért. „Ahogy Szent Sunniva és társai, úgy Sigrid Undset is példa legyen számunkra a Krisztusban való életre”.

Sunniva kultusza Nyugat-Norvégiában terjedt el, fontos szerepet játszott az ország evangelizálásában. Bergen város patrónája, a fiatalok védőszentje. Virágkoszorús fiatal lányként, kezében sziklával ábrázolják. Ünnepét július 8-án tartják.

Sigrid Undset norvég regényíró élete és munkássága

Undset a dániai Kalundborgban született, de kétévesen családjával Norvégiába költözött. 1924-ben katolikus hitre tért, és belépett a domonkos harmadrendbe. 1940-ben az Amerikai Egyesült Államokba kellett menekülnie, mert ellenezte a náci Németországot és a német megszállást, de a második világháború befejeztével, 1945-ben visszatért hazájába.

Legismertebb műve a Kristin Lavransdatter, egy modernista trilógia a középkori életről Skandináviában. A könyv a középkori Norvégiában játszódik, és három kötetben adták ki 1920 és 1922 között. A Kristin Lavransdatter egy nő életét mutatja be születésétől haláláig. Undset ezért a művéért, valamint Olav Audunssønról szóló, 1925-ben és 1927-ben megjelent két könyvéért irodalmi Nobel-díjat kapott (forrás: Wikipédia)