Hálaadó szentmise Kinga nővérért a vatikáni Magyar Kápolnában: hűséges élet élt

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

András atya Nagyböjt második hete keddjének evangéliumához fűzte gondolatait, melyben Jézus a néphez és tanítványaihoz fordul: „Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt” (Mt 23.1-2)

„Tanítják, de nem teszik”

Tanítják, de nem teszik és Jézus épp emiatt a hitelességükért aggódik. Kemény szavakat mond róluk, de igazában nem a tanításukat utasítja el, hiszen mindenkit azok követésére szólít fel. Nem a tanítással van baj, nem is ad az ő tanításuk helyett más tanítást, ellenben leleplezi az életük és a szavaik közötti szakadékot, mert „súlyos, sőt elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta”.

Jézus ebben a tanításában egyfajta nagyböjti tükröt tár elénk, melybe mindnyájunknak bele kell tekintenünk. Nem az a kérdés, vajon tudjuk-e mi a jó. Hiszen tudjuk! Nem is az a kérdés, hogy hallottuk-e már az evangéliumot, mert persze, hallottuk, sőt sok részét fejből is tudjuk. Az igazi kérdés az, hogy vajon összhangban van-e az életünk azzal, amit hirdetünk. Döntően fontos mozzanat ez mindenki, így a papok, szerzetesek és a hívek számára is, mert az emberek mindenekelőtt, még a tanításon túl is, ezt a hitellességet keresik és várják el tőlünk.

„Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája”

Törő András atya második gondolatában a Jézus igényelte evangéliumi nagyságot hangsúlyozta: „Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája”. Jézus teljesen átfordítja a gondolkodásunkat. A világ szerint ugyanis az a nagy, aki látszik, akit megszólítanak, akinek kijár a tisztelet. Ezzel szemben Jézus szerint az a nagy, aki szolgál. És ennek a szolgálatnak a bemutatására és illusztrálására „szolgál” Kinga nővér élete, akiről ebben a szentmisében megemlékezünk. Az ő élete nem főhelyekről szólt, bár örökké azon fáradozott, hogy mindenkinek jusson hely a Villa Mater Redemptorisban, az Isteni Megváltóról nevezett zarándokházban. Kinga nővér nem kereste a címeket, nem akart első lenni. Csendben, hűségesen, rejtetten szolgált, ami áthatotta egész életét. Talán épp ezért volt hiteles! Ő nem beszélt sokat az alázatról, hanem élte azt. Nem hangoztatta a szolgálatot, hanem gyakorolta. Az ilyen élet válik élő evangéliummá és hiteles tanúságtétellé.

„Aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják”

András atya homíliájának harmadik gondolata nagyböjti utunk irányára utalt, melyet Jézus tanítása végén így összegez: „Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.” A Húsvétra felkészítő nagyböjti idő nem önsanyargatás, hanem megtisztulás. Arról szól, hogy lassan letegyük azt, ami bennünk még a főhelyet keresi, így többek között az elismerés utáni vágyat, a kényelmességet, és a másokat megelőző elsőbbség igényét. Mindezzel szemben nagyböjti feladatunk, hogy megtanuljunk szolgálni, mégpedig a lehajló alázat gesztusával, ahogy azt Kinga nővér tette valójában egész szerzetesi életében. Most, amikor Kinga nővér lelkét Isten irgalmába ajánljuk, vigasztal bennünket Jézus ígérete: „Aki megalázza magát, azt felmagasztalják”. A nagyböjti út hitvilágához tartozik annak a tudata, hogy Isten látja mindazt, amit a világ nem vesz észre, hogy a csendes szolgálat nem vész el és hogy az alázat nem marad jutalom nélkül.

Isten szeretetében nyugodjék békében!                                         

Végül Törő András atya így imádkozott: „Kérjük az Urat, hogy Kinga nővér hűséges, szolgáló lelkülete erősítsen minket is ezen a nagyböjti úton, hogy amikor majd mi állunk Isten elé, ne a címek, hanem a szeretet beszéljen mellettünk!”              

Az Isteni Megváltóról nevezett Nővérek magyarországi rendtartománya Balogh Izabella M. Kinga nővérről közzétett gyászjelentésében olvassuk: „Kinga nővér élete az Isten iránti hűség és az önzetlen szeretet tanúságtétele volt. Mindannyian részesültünk szelíd mosolyából, kedvességéből, sugárzó életszeretetéből és vidám történeteiből. Finom, imádságos lelkét ragyogták vissza az ikonjai, melyeket imádságban, mérnök precizitással készített. Isten szeretetében nyugodjék békében!