Március 24. a zsidókat mentő lengyel hősök nemzeti emléknapja
Vertse Márta - Vatikán
A vértanúság évfordulója alkalmából a Lublini Katolikus Egyetem Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Központja konferenciát tartott, amelyen többek között elhangzott, hogy a
náci megszállás idején több mint kétezer szerzetesnő segítette a zsidó állampolgárokat.
A vértanú Ulma család minden tagját 2023-ban avatták boldoggá
Lengyelországban a március 24-i dátum szimbolikus jelentőségű: 1944-ben ezen a napon ölték meg a nácik Józef Ulmát, várandós feleségét, Wiktoriát és hat gyermeküket, valamint az általuk elrejtett nyolc zsidót: Gołda Grünfeldet, Lea Didnert és lányát, Saul Goldmant és négy gyermekét. A házaspárt gyermekeikkel együtt 2023. szeptember 10-én iktatták a boldogok közé. A lengyelországi Markowában bemutatott boldoggá avatási szertartáson Marcello Semeraro bíboros, a Szentté avatási Ügyek Dikasztériumának prefektusa elnökölt. A német megszállás idején zsidókat mentő lengyelek nemzeti emléknapját 2018 óta ünneplik az országban.
Konferencia a Lublini Katolikus Egyetem Heschel Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Központjának szervezésében
Pontosan 84 évvel ezelőtt, 1941. március 24-én hozták létre a lublini gettót, a zsidók iránti gyűlölet jelét. „Megosztották a várost, amely kultúrák és vallások közössége, amely különböző származású polgárokat integrál. Szétszakítottak és kerítés mögé zártak egy kultúrát” - mondta Mirosław Kalinowski atya, a Lublini II. János Pál Katolikus Egyetem (KUL) rektora a konferenciát megnyitó beszédében. A konferenciát az évforduló alkalmából az Egyetem Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Központja szervezte, amely a zsidó rabbi és teológus, Abraham Joshua Heschel nevét viseli.
A bátorság és az elszántság példaképei
A témával kapcsolatos konferenciát hivatalos ünnepségek előzték meg Lublinban, amelyeken részt vettek a városi és tartományi hatóságok, valamint a Nemzeti Emlékezet Intézete lublini székhelyének képviselői. Az ünnepségek szentmisével kezdődtek a kelet-lengyelországi város Főszékesegyházában. Ezt követően került sor az Ulma családnak szentelt kiállítás megnyitására. Virágokat helyeztek el Marta Wołowska nővér háza előtt is. A Szeplőtelen Fogantatás Nővérei kongregáció tagját, a słonimi kolostor elöljárónőjét 1942-ben azért lőtték agyon a nácik, mert zsidókat rejtegetett a kolostorban. A lengyel vértanú szerzetesnőt Szent II. János Pál pápa 1999. június 13-án iktatta a boldogok sorába Varsóban 107 másik lengyel vértanúval együtt.
Mivel Lengyelországban március 24-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Urunk születésének hírüladása ünnepének vigíliája 2004 óta az Élet Napja, Kalinowski rektor, a német megszállás alatt zsidókat mentő lengyelek nemzeti emléknapjára utalva hangsúlyozta, hogy ez egy különleges jelzés az élet szent mivoltára emlékeztető nap előestéjén. „Azokra emlékezünk, akik saját életüket kockáztatva segítették az üldözött zsidókat. Nagy bátorságról és elszántságról tettek tanúbizonyságot, mert tudták, hogy mind ők, mind szeretteik életveszélyben vannak. A rejtett hősök, az Igazak sugárzó példája arra bátorít bennünket, hogy ne féljünk megmenteni senkit, aki segítséget kér mindennapi életünkben” – mondta beszédében Kalinowski atya, a lublini Katolikus Egyetem rektora.
Az Ulma család tanúságtétele megrázta Olaszországot
Az Ulma család Lengyelországban olyan széles körben elterjedt története külföldön nem volt ismert a boldoggá avatás előtt. Erre emlékeztetett a konferencián Manuela Tulli, az ANSA olasz hírügynökség Vatikán-szakértője, aki egyben a „Még a gyerekeket is megölték. Az Ulma család, a zsidókat segítő vértanúcsalád” című könyv társszerzője. A P. Paweł Rytel-Andrianik történésszel, a Vatican News - Vatikáni Rádió lengyel szekciójának vezetőjével közösen készített kötet az ARES olasz katolikus kiadó gondozásában jelent meg, amelyet a Lublini Katolikus Egyetem is támogatott. Az olasz újságírónő felszólalásában utalt rá, hogy külföldön nagyon keveset beszélnek a zsidókat mentő lengyelekről. Amióta megjelent az Ulma családról P. Paweł történésszel együtt megírt olasz nyelvű kötet, a történet hihetetlenül híres lett Itáliában. „Megrengettük az egész országot” - nyilatkozta Manuela Tulli, az ANSA olasz hírügynökség Vatikán-szakértője.
Több mint kétezer hős szerzetesnő segítette az üldözött zsidókat
Ezután Monika Kupczewska nővér, a lengyelországi Női Szerzetesrendek Legfőbb Elöljárói Konferenciája Történeti Bizottságának elnöke, a lublini Katolikus Egyetem egyháztörténeti földrajzi kutatóközpontjának munkatársa szólalt fel. „Eddig több tanulmány is megjelent a nővérek háborús időkben folytatott tevékenységéről, a zsidó gyermekek és a zsidó lakosság gondozásáról” - magyarázta. Hozzátette azonban, hogy „az olyan nővérek, mint Marta Wołowska nővér, továbbra is kevéssé ismertek”. A nővérek egy csoportja, valamint a Történelmi Bizottság által végzett kutatás célja, hogy név szerint bemutasson minden egyes szerzetesnőt. Az eddigi kutatások alapján ma már tudjuk, hogy 2345 szerzetesnő vett részt a zsidó lakosság megsegítésében. A lublini kutatók tovább folytatják életük és tevékenységük dokumentálását” – mondta Kupczewska nővér, hozzátéve, hogy a zsidó lakosság megmentése más európai országban sokkal könnyebb volt, Lengyelországban a zsidók megsegítését halállal büntették.
A zsidókat mentő lengyel papok és szerzetesnők tanúságtételei
A lublini II. János Pál Katolikus Egyetem a Heschel Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Központjának tevékenységén keresztül ápolja a zsidó származású lakosság emlékét nemcsak Lengyelországban, hanem az egész világon. Erre egy példa az Ulma családról szóló olasz nyelvű könyv, továbbá Ryszard Tyndorf jogász és dokumentumfilmes kétkötetes angol nyelvű monográfiája is, melynek címe: „A lengyel katolikus papság zsidómentő akciói a háború idején”. A több mint 1200 oldalas könyv főként olyan szerzetesnők és papok tanúságtételeit tartalmazza, akik a holokauszt idején zsidó polgárokat mentettek Lengyelországban.
